„Kertészet/Levéltetvek/Levéltetvek” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Rovarok {{Kert-kártevők}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" st…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
Latin neve - ''()''
:A levéltetvek (Aphidoidea) a rovarok (Insecta) osztályába és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó öregcsalád.
Az öregcsalád két családja:
:- valódi levéltetűfélék (Aphididae)
:- gubacstetvek (Eriosomatidae)
:A levéltetvek a világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övi és a trópusi éghajlaton.
== Néhány ismertebb faj ==
:Az '''almalevéltetű''' az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában fordul elő. Amikor nem használja szúró szájszervét, akkor a teste alá húzza.
:[[Kertészet/Rovarok/Fekete répalevéltetű|'''Fekete répalevéltetű''']]
:A '''fekete cseresznye-levéltetű''' a világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja.
:[[Kertészet/Rovarok/Hamvas őszibarack-levéltetű|'''Hamvas őszibarack-levéltetű''']]
:A lisztes '''káposzta-levéltetű''' az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is).
:[[Kertészet/Rovarok/Oleander-levéltetű|'''Oleander-levéltetű''']]
:[[Kertészet/Rovarok/Sárga szilvatetű|'''Sárga szilvatetű''']]
:A '''zöld levéltetű''' (Macrosiphum rosae) a rózsákat támadja meg, ezért rózsa-levéltetűnek is nevezik. :Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött
:[[Kertészet/Rovarok/Zöld őszibarack-levéltetű|'''Zöld őszibarack-levéltetű''']].
:Testhosszuk általában 2–3 milliméter. Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. Szájszervük szúró-szívó.
:Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek. Táplálékuk számos növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket.
:Sok növénybetegséget, így például vírusokat terjesztenek (vírusvektorok).
:Ősszel párzanak. A nőstények párzás nélkül is szaporodnak szűznemzéssel tavasszal és nyáron. A nyári családalapító anyák (meg nem termékenyített nőstények) egy-egy napon legfeljebb 20 utódot tudnak a világra hozni.
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
| |||