„Kertészet/Lepkefélék/Szőlőilonca” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Szőlőilonca lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Szőlőilonca |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
A '''szőlőilonca''' ''(Sparganothis pilleriana)'' a [[valódi lepkék]] [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.▼
▲: A '''szőlőilonca''' ''(Sparganothis pilleriana)'' a [[valódi lepkék]] [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.
: Nyugat- és Közép-Európa jellegzetes, de Dél-Európában és Észak-Afrikában is megtalálható. Hazánkban főleg a Duna–Tisza közének déli részén időnként tömegesen fordul elő.
: A hím fényesen, aranyosan csillogó barna szárnyán sötétebb barna a minta. A nőstény rendszerint egyszerű agyagsárga vagy barna. Szárnyának fesztávolsága 17–22 mm. A rendkívül fürge hernyó teste zöld, a hasa sárga, a feje fényes fekete. Ha megzavarják, hirtelen a földre veti magát.▼
: Évente egy nemzedéke kel ki; a fiatal hernyók telelnek át a szőlőtőke fölrepedezett kérge alatt, a karó repedéseiben és más rejtekhelyeken. Tavasszal a rügyek kipattanása után bújnak elő, de hűvös tavaszokon akár még májusban is [[diapauza|diapauzában]] maradhatnak. A kis hernyók eleinte a fakadó rügyeket eszik, majd a zsenge levelek fonákjára térnek át. Ahogy növekednek, egyre több levelet szőnek fészkükhöz. Átrágják a levélnyelet, aminek hatására a levelek elfonnyadnak, elbarnulnak és leszáradnak: így keletkeznek a „levélgubancok” (hernyófészkek). Egy levélgubancban mindig csak egy hernyó lakik. Ha a gubanchoz másik hernyó közelít, akkor a bentlakó hernyó gyorsan odaütögeti a fejét a gubanc belsejéhez, ezzel jelezve, hogy a fészek „foglalt”. A hernyó június végén, fészkében bábozódik.▼
▲A hím fényesen, aranyosan csillogó barna szárnyán sötétebb barna a minta. A nőstény rendszerint egyszerű agyagsárga vagy barna. Szárnyának fesztávolsága 17–22 mm. A rendkívül fürge hernyó teste zöld, a hasa sárga, a feje fényes fekete. Ha megzavarják, hirtelen a földre veti magát.
: Júliusban rajzik, petéit lapos csomókban a levelekre rakja. A kis hernyócskák fonálon leereszkednek a szőlőtőke fás részeire, ahol a kéreg alá húzódva pihennek tavaszig anélkül, hogy bármit is ennének.▼
: A szőlőilonca nagyon [[polifág]] faj, aminek Európában száznál több tápnövényét írták le, ezek közül Magyarországon (1993-ig) harminchetet igazoltak. Magyar nevét legfőbb gazdanövényéről kapta. Magyarországon régebben jelentős károkat okozott, napjainkra jelentősége visszaesett.▼
▲Évente egy nemzedéke kel ki; a fiatal hernyók telelnek át a szőlőtőke fölrepedezett kérge alatt, a karó repedéseiben és más rejtekhelyeken. Tavasszal a rügyek kipattanása után bújnak elő, de hűvös tavaszokon akár még májusban is [[diapauza|diapauzában]] maradhatnak. A kis hernyók eleinte a fakadó rügyeket eszik, majd a zsenge levelek fonákjára térnek át. Ahogy növekednek, egyre több levelet szőnek fészkükhöz. Átrágják a levélnyelet, aminek hatására a levelek elfonnyadnak, elbarnulnak és leszáradnak: így keletkeznek a „levélgubancok” (hernyófészkek). Egy levélgubancban mindig csak egy hernyó lakik. Ha a gubanchoz másik hernyó közelít, akkor a bentlakó hernyó gyorsan odaütögeti a fejét a gubanc belsejéhez, ezzel jelezve, hogy a fészek „foglalt”. A hernyó június végén, fészkében bábozódik.
▲Júliusban rajzik, petéit lapos csomókban a levelekre rakja. A kis hernyócskák fonálon leereszkednek a szőlőtőke fás részeire, ahol a kéreg alá húzódva pihennek tavaszig anélkül, hogy bármit is ennének.
{{commonskat|Sparganothis pilleriana|{{SUBPAGENAME}}}}
▲A szőlőilonca nagyon [[polifág]] faj, aminek Európában száznál több tápnövényét írták le, ezek közül Magyarországon (1993-ig) harminchetet igazoltak. Magyar nevét legfőbb gazdanövényéről kapta. Magyarországon régebben jelentős károkat okozott, napjainkra jelentősége visszaesett.
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
2011. március 1., 06:38 (CET)
| |||