„Kertészet/Lepkefélék/Ezüstsávos sodrómoly” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Ezüstsávos sodrómoly lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Ezüstsávos sodrómoly |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Lepkefélék]]
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
: Az '''ezüstsávos sodrómoly''' ''(Ptycholoma lecheanum)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának [[Magyarország]]on is honos faja. ▼
: Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.▼
▲Az '''ezüstsávos sodrómoly''' ''(Ptycholoma lecheanum)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának [[Magyarország]]on is honos faja.
▲Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.
Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken általános.
: Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23 mm.▼
: Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének.▼
▲Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23 mm.
'''Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:'''▼
▲Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének.
▲Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:
* [[alma]],
* [[birs]],
29 ⟶ 25 sor:
* [[meggy]],
* [[málna]].
'''Külföldön leírták számos egyéb tápnövényét is:'''
* [[nyárfa|nyár]],
* [[bükk]],
39 ⟶ 35 sor:
* [[kőris]],
* [[galagonya]] stb.
A lombkorona- és cserjeszint [[polifág]] faja. Nem szerepel a Vörös listán
{{commonskat|Ptycholoma lecheanum|{{SUBPAGENAME}}}}
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
2011. március 1., 06:39 (CET)
| |||