„Kertészet/Lepkefélék/Ezüstsávos sodrómoly” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude>{{Kert-kártevők}}
[[Kategória:Lepkefélék]]
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
<!--[[KépFájl:NincsPtycholoma szabad kép 1lecheanum.svgjpg|thumbbélyeg|jobbra|200px|right|]] -->
 
: Az '''ezüstsávos sodrómoly''' ''(Ptycholoma lecheanum)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának [[Magyarország]]on is honos faja.
 
: Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.
Az '''ezüstsávos sodrómoly''' ''(Ptycholoma lecheanum)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának [[Magyarország]]on is honos faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
 
Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.
Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken általános.
 
: Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23&nbsp;mm.
== Megjelenése ==
 
: Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének.
Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23&nbsp;mm.
 
'''Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:'''
== Életmódja ==
 
Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének.
Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:
* [[alma]],
* [[birs]],
* [[meggy]],
* [[málna]].
'''Külföldön leírták számos egyéb tápnövényét is:'''
* [[nyárfa|nyár]],
* [[bükk]],
* [[kőris]],
* [[galagonya]] stb.
A lombkorona- és cserjeszint [[polifág]] faja. Nem szerepel a Vörös listán
 
{{commonskat|Ptycholoma lecheanum|{{SUBPAGENAME}}}}
 
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:39 (CET)}}
2011. március 1., 06:39 (CET)
207 129

szerkesztés