„Kertészet/Lepkefélék/Kéregmoly” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Kéregmoly lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Kéregmoly |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Lepkefélék]]
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
6 ⟶ 8 sor:
[[Kép:Enarmonia formosana.jpg|thumb|''Enarmonia formosana'' imágója]]
: A '''kéregmoly''' ''(Enarmonia formosana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is honos faja.
: Nemcsak Európában és Ázsiában terjedt el, de Észak-Afrikában is. ▼
▲:Nemcsak Európában és Ázsiában terjedt el, de Észak-Afrikában is.
: A Kárpát-medencében is megtalálható. Magyarországon szinte mindenütt előfordul. Értelemszerűen főleg azokon a helyeken, ahol tápnövényei élnek.
: Szárnyait vörösesbarna és fehér színek bonyolult mintázata díszíti. A szárny fesztávolsága 12–19 mm.▼
: A Kárpát-medencében évente egy-két nemzedéke fejlődik ki, méghozzá úgy, hogy a populáció egy kis (a hidegebb években nagyobb) része egy nemzedékes.▼
▲:Szárnyait vörösesbarna és fehér színek bonyolult mintázata díszíti. A szárny fesztávolsága 12–19 mm.
: Életmódja eltér az egyéb sodrómolyokétól: a hernyók a tápnövény kérgében fejlődnek ki. Eltérően fejlett (L3–L5) hernyói telelnek át. Tavasszal gyorsan befejezik a fejlődést; az áttelelt hernyók bábjaiból származó lepkék zömmel májusban rajzanak, és ekkor is rakják le petéiket a fák sima kérgére. A fiatal hernyók behatolnak a kéregbe, és főként az élő kéregrész határain rágnak. A kéregmolyfertőzés leggyakrabban az idős fák alsó részének sebhelyeiben kezdődik, és fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeiig elérhet, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.▼
▲:A Kárpát-medencében évente egy-két nemzedéke fejlődik ki, méghozzá úgy, hogy a populáció egy kis (a hidegebb években nagyobb) része egy nemzedékes.
▲:Életmódja eltér az egyéb sodrómolyokétól: a hernyók a tápnövény kérgében fejlődnek ki. Eltérően fejlett (L3–L5) hernyói telelnek át. Tavasszal gyorsan befejezik a fejlődést; az áttelelt hernyók bábjaiból származó lepkék zömmel májusban rajzanak, és ekkor is rakják le petéiket a fák sima kérgére. A fiatal hernyók behatolnak a kéregbe, és főként az élő kéregrész határain rágnak. A kéregmolyfertőzés leggyakrabban az idős fák alsó részének sebhelyeiben kezdődik, és fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeiig elérhet, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.
:Fő tápnövényei a csonthéjasok; a Kárpát-medencében az alábbi fákban tett kárt:
31 ⟶ 29 sor:
:* [[berkenye]]
'''Nemzetközi beszámolókból tudunk egyéb tápnövényeiről is:'''
:* [[sajmeggy]]
:* [[tűztövis]]
:* [[borostyán]] ''(Hedera sp.)''
: Ha teheti, válogat a tápnövények közül, és legszívesebben a mandula, a kajszi és a meggy kérgét eszi. Esetenként nagy károkat okozhat – a Kárpát-medencében főleg az idős mandulafákat, de egyéb gyümölcsösöket is (kajszi, meggy). Európa más részein (például Franciaországban) a fiatal fákat is megtámadja. Esetenként együtt károsít az [[
{{commonskat|Enarmonia formosana|{{SUBPAGENAME}}}}
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
2011. március 1., 06:35 (CET)
| |||