„Kertészet/Lepkefélék/Répalepke” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ Kategória:Lepkefélék {{Kert-kártevők}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;…”)
 
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
[[Fájl:Pieris.rapae.male.jpg|bélyegkép|250px|Répalepke hím]]
[[Fájl:Calvisson-Pieris rapae (female)-20140514.jpg|bélyegkép|250px|Répalepke nőstény]
 
: A '''répalepke''' ''(Pieris rapae)'' a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék ''(Lepidoptera)'' rendjébe, ezen belül a fehér lepkék ''(Pieridae)'' családjába tartozó faj.
:
 
: Egész Európában előfordul a 62. szélességi fokig; egyes példányai északabbra még megfigyelhetők. Többé-kevésbé egész Észak-Afrikában is előfordul. Mindenütt közönséges, esetenként tömegesen is fellép: Magyarországon ez a leggyakoribb nappali lepke.
 
: A répalepke elülső szárnya 1,6–3 cm hosszú. A [[Kertészet/Lepkefélék/Káposztalepke|káposztalepkénél]] ''(Pieris brassicae)'' kisebb, de ahhoz alakja és színezete is hasonlít, ezért „kis káposztalepkének” is nevezik. Elülső szárnyának csúcsfoltja legfeljebb a 3. hosszanti érig terjed, míg a káposztalepkéé a külső szegély közepéig fut le. A nőstény elülső szárnyán fölül két fekete folt van, míg a hímén csak egy (sőt, néha egy se).
 
: A különböző nemzedékek imágóinak sötét foltjai és pikkelyezettsége eltérő. Hozzá hasonló faj a magyar fehérlepke (Pieris manii, régebben Artogeia manii), de annak szárnycsúcsán a fekete folt nagyobb.
 
: A hernyó tompazöld egy világos csíkkal; oldalai is világosak. Bábja zöldesszürke vagy barnás, sárga csíkkal.
 
: Az olyan nyílt területeket kedveli, ahol sok a virág, így kertekben is megtaláljuk. A tengerpartoktól egészen 2000 méter magasságig előfordul. A kultúrtájhoz igen jól alkalmazkodott. A káposztalepkéhez hasonlóan lassan, csapongva repül. Olykor tömegesen elszaporodva nagy károkat okoz.
 
: Évente két–négy nemzedéke van. Magyarországon három nemzedéke fejlődik ki (ha az időjárás kedvező, a negyedik is). Az I. nemzedék lepkéi márciustól május végéig, a II. nemzedéké júniustól augusztus végéig, a III.-hoz tartozók pedig szeptember-októberben repülnek.
 
: Petéit egyesével rakja a káposztafélékre.
 
: Az I. nemzedék hernyói szeptember-októberben, a II.-é júniusban, a III.-é pedig szeptemberben tevékenyek. A hernyók a keresztesvirágúakon, mindenekelőtt a káposztán, a repcén, az ikravirágon és a kányazsomboron élnek. Míg az I. nemzedékbeli hernyók többnyire vadnövényeken tartózkodnak, a II. nemzedék tagjai szívesen vándorolnak át a kultúrnövényekre. Különösen kedvelik a káposzták belső, úgynevezett szívleveleit, míg a káposztalepke hernyói a káposztafejeket kívülről befelé haladva „dolgozzák meg”. A bábot övszerű szál rögzíti az aljzathoz, így telel át a tápnövényen, falakon vagy kerítéseken.
*
{{commonskat|Pieris rapae|{{SUBPAGENAME}}}}
 
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
|}
{{K-tünethat}}
210 064

szerkesztés