„Kertészet/Lepkefélék/Gyökérrágó őslepkék” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
: A gyökérrágó lepkefélék (Hepialidae) a valódi lepkék alrendjébe tartozó Exoporia alrendág Hepialoidea öregcsaládjának egyik családja. Nagy termetű lepkék (szárnyaik fesztávolsága több centiméter), ezért a régebbi rendszertanokban a nagylepkék (Macrolepidoptera) csoportjában szerepeltették, de később a molylepkék (Microlepidoptera) alrendjébe tették át őket őket.
Tartalomjegyzék
1 Származásuk, elterjedésük
2 Megjelenésük, felépítésük
3 Életmódjuk, élőhelyük
4 Rendszertani felosztásuk
5 Névváltozatok
6 Jegyzetek
7 Források
Származásuk, elterjedésük
A legtöbb (mintegy 300) fajuk a trópusokon él (Mészáros, 2005); Magyarországon mintegy négy nem összesen hét faja honos (Pastorális, 2011) – a nemek elkülönítése nem egyértelmű.
Megjelenésük, felépítésük
A két pár szárny megnyúlt, egymáshoz hasonló. Első és hátsó szárnyuk ugyanolyan erezetű – éppen ezért gyökérrágó őslepkéknek is nevezik őket, mivel ezt ősi bélyegnek tekintik.
Az imágók szájszerve rendszerint csökevényes, mivel a lepkék nem táplálkoznak. Csápjuk nagyon rövid.
Életmódjuk, élőhelyük
Általában a kora esti órákban repülnek. A mesterséges fényforrások a hímeket jobban vonzzák, mint a nőstényeket.
Nevüket onnan kapták, hogy a gyakran polifág hernyók különféle növények gyökerébe rágják be magukat. A gyökérben élnek, és hosszú, csőszerű szövedékben bábozódnak be a földben. Bábjaik nagyon elevenek; képesek gyorsan előre-hátra mozogni.
Rendszertani felosztásuk
A család több mint 300 fajt számlál, és ezek többsége a trópusokon él. Fajaikat mintegy hetven nembe sorolják. Magyarországon hét fajukat mutatták ki.
* [[Kertészet/Lepkefélék/Nagy gyökérrágólepke|Nagy gyökérrágólepke]] komlólepke, (Hepialus humuli L., 1758)
* [[Balkáni gyökérrágólepke|Balkáni gyökérrágólepke]] (Korscheltellus amasinus avagy Triodia amasina, illetve Triodia amasinus) Magyarországon védett faj; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft,
* [[Északi gyökérrágólepke|Északi gyökérrágólepke]] (Korscheltellus fusconebulosus avagy Pharmacis fusconebulosus) Magyarországon védett faj; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft (a Bükk-vidékről ismert),
* [[Keleti gyökérrágólepke|Keleti gyökérrágólepke]] (Korscheltellus lupulina) a Magyar Középhegységben általánosan elterjedt, de például Romániából is ismert;
* [[Pirosas gyökérrágólepke|Pirosas gyökérrágólepke]] (Pharmacis carna)
* [[Aranyló gyökérrágólepke|Aranyló gyökérrágólepke]] (Phymatopus hecta) – az Északi-középhegység több pontjáról gyűjtött faj
* [[Kis gyökérrágólepke (Triodia sylvina) – a Kárpát-medence gyakori faja. Szárnya fahéj-barna, néha világosabb vagy sötétebb, az első szárnypáron V alakú világos harántsávval. A lepkék nyár végén, ősz elején este repülnek. Hernyóik gazdanövényei között termesztett növények is vannak.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
| |||