„Építőipari szakzsargon/F” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__<noinclude>
[[Kategória:Építőipari szakkifejezések]]</noinclude>
{| style="background: #F8FCFF; width: 100%; font-family: georgia, garamond, times; border: lightblue solid 2px; padding: 1em;"
|-
| width="25%" valign="Top"|
14. sor:
<br/>
Írta : [[Szerkesztő:Reznix|Reznix]]</center>
|}
{{Építőipar-abc4}}<br/>
{{TOC right}}
57. sor:
'''Nedvességvesztésből és szakszerűtlen kezelésből származó fahibák:'''
*Repedés: a rostok hosszirányú szétválása.
*Bélrepedés: a béltől kiinduló sugárirányú repedés.
*Fagyrepedés: fagyás hatására az élő fában keletkező sugár irányú repedés, amely a szíjács felöl halad a bél felé és a fa hosszirányában.
*Száradási repedés: a faanyagban a száradási feszültségek által okozott rostelválás.
*Gyűrűs repedés: a növekedési gyűrűk vonalát követő repedés.
*Laprepedés: a lap, esetleg a bütü felületen megjelenő repedés.
*Oldalrepedés: a termék valamelyik oldalán, esetleg a bütüjén megjelenő repedés.
*Bütürepedés: a fűrészáru bütüjén megjelenő repedés.
*Átmenő repedés: egyik felületről a másikra átmenő repedés.
*Egyenes repedés: az éllel megközelítőleg párhuzamos repedés.
*Ferde repedés: egy lapon és/vagy egy oldalon megjelenő repedés, amely bizonyos szöget zár be a fűrészáru élével.
*Hajszálrepedés: rövid, keskeny és sekély repedés (szárításkor keletkezik).
*Felületi hajszálrepedés: egyszerű gyalulással eltávolítható repedés (mélysége kevesebb, mint 2 mm).
'''A különböző farontó gombák által okozott fahibák:'''
*Kékülés: világos kéktől feketéig, változó színű, gomba által okozott elszíneződés (általában egyes fafajok szíjácsában található).
*Mélyre hatoló kékülés: kékülés, amely a felület gyalulásával nem távolítható el (körülbelül 2 mm-nél mélyebb).
*Felszíni kékülés: felületi kékülés, amely a felület gyalulásával eltávolítható (körülbelül 2 mm-nél sekélyebb).
*Barna csíkoltság: lángnyelv szerű barnás foltok (csak döntés után jelenik meg).
*Barna álgeszt: élesen elkülöníthető vörös, vagy barna elszínező dések, amelyek a bükk fatörzs középső részében találhatók.
*Korhadó barna álgeszt: a bükk korhadt álgesztje, amely a hengeres faanyag bütüin, legtöbbször csillag alakban jelenik meg.
*Fekete csíkoltság: néhány lombos fafaj évgyűrűje mentén megjelenő sötét sávok.
*Penész: gyapjas, vagy porszerű megjelenésű gomba, amely a faanyag felületén nedves körülmények között alakul ki.
*Korhadás: a faanyag gombák, vagy más mikroorganizmusok által okozott bomlása, mely a faanyag puhulásában, fokozatos tömeg és szilárdságcsökkenésében, továbbá gyakran szövet- és színváltozásban nyilvánul meg.
*Felületi korhadás: a korhadás kezdeti szakasza, amelyet elszíneződött csíkok, vagy foltok jellemeznek, és ahol az átlagos szöveti továbbá szilárdsági jellemzők többé-kevésbé változatlanok maradnak (a döntés előtt, vagy a tárolás alatt jelenik meg).
*Vörös korhadás: a cellulózt és hemicellulózt bontó gombák által okozott korhadás, morzsálódó ligninvázat eredményezve.
*Fehér korhadás: általában a fa színét fakító, cellulózt, hemicellulózt és lignint bontó gombák által okozott korhadás.
*Puha korhadás: a cellulózt és hemicellulózt bontó mikro-gombák által okozott korhadás, amely jelentősen csökkenti a faanyag szilárdsági tulajdonságait.
*Gödrös korhadás: korhadás, melynél a károsodás kis, általában lencse alakú területekre, vagy gödrökre korlátozódik.
*Szíjács korhadás: a szíjácsra korlátozódó korhadás.
*Geszt korhadás: a gesztre korlátozódó korhadás.
*Tölgy barnulás: a lábonálló tölgy gesztjére korlátozódó biológiai károsodás, amelyet kezdeti stádiumban barna, lángnyelv alakú elszíneződések jellemeznek.
*Barnabél: néhány fafaj (elsősorban kőris) gesztjének abnormális, fekete, vagy sötétbarna elszíneződése. Nem társul szükségképpen korhadással.
*Tőkorhadás: a tőrészre korlátozódó korhadás; általában a lábonálló fában jön létre.
'''A különböző farontó rovarok által okozott fahibák'''
339 ⟶ 366 sor:
: A modern fűtő gázkazánok legtöbbje nevével ellentétben nemcsak fűtési célokra használható, hiszen váltószelep beépítésével használati meleg víz előállításra, indirekt tárolók fűtésére is képesek. Így helyettesítheti a külön vízmelegítőt.
{{Alsó-építőipar}}|}▼
▲{{Alsó-építőipar}}
| |||