„Címerhatározó/Tornahorváti címere” változatai közötti eltérés

{{Ch|Tornahorváti címere|Horváti}} község a tatárjárás kezdetekor 1241-ben már fennállott, paróchiális hely volt. A községet a tatárok fölperzselték és elpusztították. Horváti község első ismert birtokosa Horváthy János, Horvát, Dalmát s Szlavónország „bán”- ja. (Horváth Mihály 1835. évi krónikája). 1425 körül a Horváthy és a vele rokon {{Ch|Mályi címer|Mály-család}} egyenlő arányban megosztott tulajdona. Mály Szaniszló halálával 1468-ban a korábban átadott Horváthy - féle javak is gazdátlanul álltak. Ezekkel a király 1469-ben a {{Ch|Teresztényi címer|Teresztényi-családot}} jutalmazza. Rövidesen csere útján a becskeházai {{Ch|Orros címer|Orros-oké}}. 1564-ben is a Horváthy-családé két portával. 1696-ban 12, 1720-ban 3 jobbágy családot találtak a községben. A nagyobbik fele még a 18. században is puszta. A múlt századig birtokosai a gróf {{Ch|Keglevics címer|Keglevich-}} és {{Ch|Zichy címer|Zichy-családok}}. Vétel útján {{Ch|Dreher címer|Dreher}} Antal uradalmának része. (Abaúj - Torna vármegye krónikája 1940).[http://www.abov.eu.sk/chorvaty/hu/historia.html]

 

 

 

 

A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.