„Címerhatározó/Jánoki címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
Ahogy a {{Ch|Csapy címer|Chapiak}} és rokonaik elhagyják 1418-ban a {{Ch|Baksa nemzetség címere|Boksa-nemzetség}} ősi czímerét, a hogy a {{Ch|Kisfaludy címer|Kisfaludyak}} 1418-ben Zsigmond király czímeradománya alapján új czímert viselnek a {{Ch|Csák nemzetség címere|Csák-nemzetségnek}} őket megillető oroszlánya helyett: úgy cselekesznek a Vajdaiak és Jánokiak is. Ennek oka kétségtelenül abban a heraldikai érzékhiányban keresendő, mely a magyar köznemességet a középkorban jellemzi. Ennek az érzékhiánynak tulajdoníthatjuk, hogy régi hírneves nemzetségekből eredő oly családok, melyek a czímeradományok korában, a XV. században nem töltöttek be előkelő szerepkört, nem viseltek országos méltóságokat, csakhamar megfelejtkeznek a nemzetségi összetartozást jelző ősi czímerről; a nemzetségi kapocs lazulásával feledésbe ment az a jelvény is, mely e kapocsnak volt kifejezője. Az ily családok azután könnyen cserélik fel az elfeledett ősi czímert, melynek értelmét, jelentését nem tudják, olyannal, melyet a király ad és melynek többnyire általuk kért képében a czímerszerzőre és utódaira nézve van értelem, van jelentés.
A Huntpázmán nemzetség czímerét az újabb heraldikai kutatások pontosan megállapították. Tudjuk, hogy a teljes czímer fekvő holdsarló ölében csillag. A Huntpázmánok némely leszármazottai előszeretettel használják a csillagot (pl. a {{Ch|Szentgyörgyi és Bazini címer|Szentgyörgyi és Bazini}} grófok), mások (pl. a {{Ch|Forgách címer|Forgáchok}} ősei) a félholdat czímerűl; sok családi czímerben pedig a két czímerkép együtt fordúl elő, így a {{Ch|Bucsányi címer|Bucsányiak}}, {{Ch|
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
|