„Címerhatározó/Szlavónia címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
20. sor:
A 13. század óta a magyar királyok használták a Szlavónia királya címet és a Dráva-Száva közén elterülő tartomány címerét is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. 1523-ig bánok kormányozták. Eredetileg a Magyar Királyság szerves része volt és csak I. Ferdinánd egyesítette Horvátországgal. Ekkor került jogilag a Horvát Királyság fennhatósága alá. Ekkoriban valószínűleg az Arpád-ház fiatalabb tagjainak-trönörököseinek lehetett részfejedelemsége.
A tartomány címerében szereplő nyest II. Ulászló 1496-os oklevelén jelent meg először, de már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót. Szlavónia címerének legkorábbi változataként a horvát történetírás a báni dénárok egyik változatát tekinti, ahol az érmén futó nyest fölött és alatt csillag van. Ezt követően II. Ulászló 1496. december 8-án adományozta a Szlavónia címerét. (Ivan Bojničić-Kninski - Grbovnica kraljevine "Slavonije", (1895)[https://en.wikipedia.org/wiki/Coat_of_arms_of_Croatia#cite_note-Grbovnica_Slavonije-24]; Mario Jareb (2010). Hrvatski nacionalni simboli) 1497-től a 18. század végéig a horvát szabor hivatalos pecsétjén is ezt használták.
Úgy tűnik, hogy Szlavónia ma ismert címere csak későbbi alkotás, illetve a tartomány címerét más tartományokéval gyakran összetévesztették. II. Miksa felségcímerén pl. „Schlavon” címere [[Bosznia címere|Bosznia]] címerének felel meg. A [[Vízkelethy címer]]ben (1569) „Sclavonia” címere három farkas, mely [[Bulgária címere|Bulgária]] régi magyarországi címerének felel meg. A [[Vidák címer]]ben (1762) viszont mind a három említett pajzs a többi melléktartomány címerével együtt megtalálható. Szlavónia címere itt kék alapon ezüsttel szegett zöld hullámos pólyában természetes színezetű menyét, a pólya fölött arany csillag.
| |||