„Szakácskönyv/Halak/Mit-mihez” változatai közötti eltérés

!Fajta !! !!Konyhai felhasználás !! Megjegyzés

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Amur (hal)|Amur]] || ||sütve, főzve, paprikásnak, halászlébe ||[[Kép:Grass-Carp1web.jpg|80px]] Magyarországon és az USA-ban is 1963-ban honosították meg. Növényevő faj, gyors és gazdaságos növekedése, jó húsminősége. Halastavakban nagy számban tartják, részben a vízi növényzet kordában tartására. A természetvédelmi törvény értelmében természetes vízbe telepíteni nem szabad.

|[[w:Bodorka|Bodorka]] || Eléggé szálkás, de jó elkészítés esetén ízletessége ezért kárpótol. || Annak ellenére, hogy nagyobb példányai ritkák, gyakran kerül konyhára is, mert jóízű sült keszeg készíthető belőle, húsa különösen az őszi-téli időszakban ízletes, amikor zsírtartalma magasabb, mint az év más időszakaiban, olajban jól átsütve ízletes étel. ||[[Kép:Bodorka.jpg|50px]](Varsaszárnyú koncér, Göndér) Külső megjelenése és életmódja is igen hasonló a vörösszárnyú keszegéhez. Mint tömegesen előforduló apró halnak, jelentős szerepe van a ragadozó halak, főként a csuka táplálkozásában.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Busa|Busa]] || || sütve, főzve, rántva ||[[Kép:Bighead carp.gif|80px]] A 60-as évektől rendszeres telepítések miatt, folyókban és néhol tavakban két faj, a pettyes busa és a fehér busa is gyakran előfordul. Húsa szálkás, közepes minőségű, egyébként rendkívül ízletes. Orvosbiológiai kísérletek szerint húsának rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezért az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolják.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Compó|Compó]] ||Húsa fehér, kissé zsíros, szálkás, de kitűnő ízű kiváló minőségű || változatosan sütve, főzve, halászlébe elkészíthető. A mocsaras vizekből származó példányok mellékíze átfolyó vízben tartva néhány nap alatt megszűntethető.||[[Kép:Tinca tinca.jpg|50px]]A compó túlnyomórészt lassan folyó vizekben, valamint sűrű növényállományokkal benőtt, iszapos fenekű, sekély, melegebb vizű tavakban él. Az iszapban keresgéli szúnyoglárvákból, férgekből és csigákból álló táplálékát, de növényeket is fogyaszt. A telet az iszapba ásva tölti. Fekete, sárga és piros színváltozata is előfordul.

|[[w:Fehérbusa|Fehérbusa]] ||a hús laza, a szálkák száma a pontyénál nagyobb, közepes húsminőségű halak közé sorolható || sütve, főzve, rántva || [[Kép:Fehér busa.jpg|50px]]Hús zsírtartalma viszonylag alacsony, de telítetlen zsírsavakban gazdag, fogyasztása segít az érrendszeri betegségek megelőzésében. Kellő fűszerezéssel ízletes ételek készíthetők belőle. Élő állapotban nehezen szállítható.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Fekete sügér|Fekete sügér]] || || || [[Fájl:Smallmouth bass.png|50px]]Revírjéhez hű, helyhez kötött halfaj, gyökerek és kövek közé rejtőzve les zsákmányára. Tápláléka gerinctelen állatok és kis halak.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Fogassüllő|Fogassüllő]] ||A süllő legértékesebb és legkeresettebb halaink egyike, ízletes húsa miatt közkedvelt halunk, amelyből sokféle étel készíthető || Főleg sütve fogyasztjuk||[[Kép:Fogassüllő.jpg|50px]] Részesedése a halász- és horgászzsákmányban egyaránt jelentős, tehát vizeink süllőállománya gazdasági szempontból is igen komoly értéket képvisel. Magyarországon a legkisebb kifogható méret 30 centiméter. Tilalmi időszak március 1-től - április 30-ig.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Garda|Garda]] ||húsa kissé szálkás, de ízletes || sütve, olajban pácolva || [[Kép:Garda hal.jpg|50px]]Rajhal, amely napközben a fenék közelében tartózkodik, éjszaka a felszínre emelkedik. Tápláléka planktonrákok, rovarlárvák és -bábok, repülő rovarok és apró halak. Legfeljebb 9 évig él.

|-align="center"

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Harcsa|Harcsa]] || Húsa fehér, szálkamentes, zsírtartalma nagy, rendkívül ízletes|| Szeletben sütve, roston, rántva, paprikásnak, halászlébe, hidegen || [[Kép:EuropeseMeervalLucasVanDerGeest.jpg|50px]] A nagyobb harcsák súlya akár az egy mázsát is elérheti, de a tíz kiló alattiak ízletesebbek. (A nagyobb halak húsát jégen egy-két napos pihentetéssel szokták puhítani.)

|[[w:Hering|Hering]] ||Leggyakrabban konzervben találkozunk vele, pedig frissen is kitűnő. || sütve, főzve, töltve, pácolva, füstölve ||[[Kép:Herringadultkils.jpg|50px]] Főleg az Atlanti- és a Csendes-óceán északi, hidegebb részén honos. Testhossza mindössze 30 centiméter.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Jászkeszeg|Jászkeszeg]] || húsa sárgás, ízletes, közepesen szálkás.|| || ||

|[[w:Kövi félszegúszó|Kövi félszegúszó]] || || főzve, sütve, hidegen ||

|-align="center"

|-align="center"

|-align="center" Egyes helyeken ''törpecsíknak'' is nevezik.

|-align="center"

|[[w:Lapos keszeg|lapos keszeg]] ||húsminősége szálkás volta miatt gyenge || roston sütve, párolva, olajban pácolva, külföldön szárítva is. || [[Kép:lapos keszeg.jpg|50px]]Testhossza 20-30 centiméter, de a 45 centimétert is elérheti. Átlagos testsúlya 1-2 kilogramm. Kis feje, ferdén fölfelé nyíló szája és nagy alsó úszója különbözteti meg a nem többi tagjától.

|[[w:Lazac|Lazac]] ||Húsa jellegzetesen rózsaszín, íze markáns. || sütve, főzve, hidegen, füstölve, olajban ||[[Kép:Salmo salar-Atlantic Salmon-Atlanterhavsparken Norway.JPG|40px]]A kifejlett lazacok rendszerint 40-120 centiméter hosszúak, de elérhetik a 150 centimétert is. A lazac testtömege 36 kilogrammos is lehet, a tengerben aktív vadász és gyakran rajokban él. A fiatal lazacok tápláléka: rovarok és más kis folyami állatok. A tengerben élőké: halak, homoki angolnák és fiatal heringek. A lazac 8-10 évig él. Az ívási időszak november-február között van. A vándorlás során akár 3 métert is tud szökni, hogy áthaladjon az akadályokon.

|-align="center"

A leánykoncér főként nagyobb mélységekben, a fenék közelében tartózkodik, csak az április-májusi ívási időben jelenik meg a holtágak sekélyebb parti vizeiben. Ilyenkor mindkét ivar különösen színesen csillogó a rózsatövishez hasonló nászruhát ölt a hímek fején és a testoldalakon szembetűnő nászkiütések jelennek meg.

|-align="center"

|[[w:Makréla|Makréla]] || || roston sütve, füstölve, olajban ||[[Scomber scombrus.jpg|50px]] A közönséges makréla teste megnyúlt, orsó alakú, vékony faroknyéllel, hegyes arcorral és széles szájnyílással. Hossza 40-50 [[centiméter]]. Színe: háta [[kék]] vagy üvegzöld, az oldalvonalig sötét, hullámos haránt-csíkjai vannak, hasa gyöngyházfényű.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Márna|Márna]] ||Húsa szálkás, de nagyon ízletes. '''Ikrája mérgező''', elfogyasztva hányingerszerű tüneteket okoz! || sütve, főzve, halászlébe ||[[Kép:Barbus luteus.JPG|80px]] Magyarországon a horgászok nemes halként tartják számon a márnát. Horgászata május 2. - június 15. között tilos és horgászidényben a kifogható legkisebb mérete 40 centiméter, valamint ettől függetlenül vizenként külön méret és darabkorlátozás alá is eshet.

|[[w:Patakiszajbling|Patakiszajbling]] || || roston, párolva, töltve, füstölve, hidegen || [[Fájl:Tálca0Kép.png|50px]]1884 óta telepítik Európában, különösen azokba a patakokba, ahová a sebes pisztráng már nem úszik fel. Magyarországi állományai nagyon megritkultak.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Pettyes busa|Pettyes busa]] || Húsa közepesen sovány, a fehér busáénál ízletesebb, és kevésbé szálkás || Halászléhez, roston, egyben sütve, rántva, töltve, párolva, fasírozva || [[Kép:Bighead carp.gif |50px]]9 Celsius-fok vízhőmérséklet alatt a kifejlett egyedek főként állati planktont és fenéklakó apró állatokat esznek, a növényi planktonra csak akkor térnek át, ha a hőmérséklet emelkedik. Az íváshoz tartósan meleg (25 Celsius-foktól) vizet igényelnek. Gyakran úszik 5-7 egyedet számláló csoportokban a vízfelszín közelében. Ha megriad, akár 3 méteres magasságba is képes kiugrani a vízből.

|[[w:Razbóra|Razbóra]] || || || [[Kép:razbóra.jpg|50px]]

|-align="center"

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Sebes pisztráng|Sebes pisztráng]] || || || [[Fájl:Salmo trutta.jpg|50px]] Magyarországon csak a sebes pisztráng őshonos, a szivárványos pisztrángnak telepített állományai vannak.

|-align="center"

|-align="center"

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Sügér|Sügér]] ||Kevéssé szálkás, ízletes húsa a süllőével vetekszik || || [[Kép:Peflu u0.gif|50px]]Az ívás az időjárási viszonyoktól függően márciusban-áprilisban zajlik, a süllő szaporodását megelőzve. A nőstény mintegy 300 000 db ikrát rak természetes rejtekhelyekre – vízinövények, elsüllyedt ágak, kövek közé, általában sekély helyekre, ahol a víz gyorsan felmelegszik, de már meghaladta a 10-12 °C-ot. Az ivadék az ikrák megtermékenyítése után egy héttel már ki is kel. Színe az évszakokkal változik, a zöldessárgától a feketéig.

|[[w:Szélhajtó küsz|Szélhajtó küsz]] || || roston sütve, párolva, olajban pácolva || [[Kép:Szélhajtó küsz.jpg|50px]]Törpe hal. Az első évben 3-6, - az 5. évben 15-20 cm nagyságú. A 20 cm-es példány már ritka. Planktont, élőbevonatot, rovarokat, lárvákat fogyaszt. Áprilistól júniusig egyedenként változóan több szakaszban ívik. Csontkukaccal, házi léggyel fogják elsősorban. Fogása nem esik korlátozás alá.

|-align="center"

A márna- és dévérzóna áramláskedvelő reofil hala, de ezek ellenére holtágakban és állóvizű csatornákban is megtalálható. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az erőteljes időszakos áramlások idején eljut ilyen helyekre. Megfigyelték, hogy az ilyen helyekre került példányok milyen nagy számban gyűlnek össze a visszajutásukat akadályozó zsilipkapuknál, ezzel is azt igazolva, hogyha tehetnék ők bizony visszatérnének az áramló vízbe.

|-align="center"

|[[w:Szilvaorrú keszeg|Szilvaorrú keszeg]] || húsa közepesen zsíros || különösen füstölve ízletes. Külföldön jelentős mennyiséget dolgoz fel a konzervipar. || [[Fájl:Vimba vimba.jpg|50px]] A homokos vagy iszapos medrű, lassú folyású vizeket vagy a tápanyagban gazdag sík vidéki tavakat kedveli. A szilvaorrú keszeg félénk, rajhal, amely nyáron a sekélyebb part-menti vizekben tartózkodik.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Szivárványos pisztráng|Szivárványos pisztráng]] || A szivárványos pisztráng egész évben megtalálható az európai piacokon. 400 g-ig fehér vagy rózsaszín hússal, egészben vagy filézve, frissen vagy füstölve || Ha eléri a 1,5 kg tömeget, a lazachoz hasonlóan frissen (filézve vagy nagy szeletekben) vagy füstölve (szeletekben) árusítják. Ikráit sózva, különösen Észak-Európában fogyasztják || [[Kép:Oncorhynchus mykiss.jpg|50px]]Magyarországba 1885-ben került. Az állat testhossza 25-50 centiméter, maximumm 70 centiméter és testtömege elérheti a 7-10 kilogrammot. Az ivarérettséget kétéves korban éri el. Az ívási időszak az elterjedési helytől függően eltérő: decembertől májusig.

|[[w:Tőkehal|Tőkehal]] || Fehér húsa zsírszegény, sok jódot tartalmaz, ezért nagyon egészséges. Májából készül a csukamájolaj, ami rendkívül gazdag az értékes omega-3 zsírsavakban. || főzve, sütve, füstölve, hidegen ||[[Kép:Atlantic_cod.jpg|50px]]Az Atlanti-óceánt lakja. Ívás idején roppant csoportokba verődik össze, úgy hogy pár tengeri mérföldnyi területet is ellep. Az óceán keleti részén már februárban ívik, míg a nyugati részben csak májusban és júniusban. A nőstény 4 millió ikrát tartalmaz. A fiatalok 6 hó alatt 20 cm. hosszúra nőnek és harmadik évükben már ivarérettek. Nagyon falánk, halakkal, rákokkal és csigakagylókkal táplálkozik.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Törpeharcsa|Törpeharcsa]] ||Húsa rendkívül ízletes, szálkátlan, piacon keresett áru || Egészben sütve, rántva, paprikásnak, halászlébe ||[[Fájl:Ameiurus nebulosus.jpg|50px]] Folyó- és állóvizeinkben egyaránt megtalálható. Különösen kedveli az iszapos fenekű holtágakat, tavakat. Fogásához gilisztával felcsalizott fenekezőmódszer javasolható. Fogása nem esik korlátozás alá. Jelentős mennyiséget dolgoznak fel évente halászlé alapok készítéséhez, kisebb mennyiségben tálcás-konyhakész formában is forgalmazzák.

|[[w:Tüskés pikó|Tüskés pikó]] ||Nem túl hosszú életű halunk, maximális életkorát 3-4 évre tartják, és ez idő alatt maximum 8 cm-es hosszt érhetnek el a jól fejlett halak. || Zsírjában magas a karotin tartalom, ezért a gyógyszeriparban hasznosítják.|| [[Kép:Gasterosteus aculeatus.jpg|50px]] Magyarországon az 1900-as évektől jelezték, kötetlen rajokban él, a hím csak párzás idején válik helyhez kötötté. Tápláléka vízlakó gerinctelenek, alkalmanként vízinövények, halikra és halivadék. A hal állkapcsa teljes hosszában előretolható, miközben beszippant egy zsákmányállatot. A tüskés pikó legfeljebb 3-4 évig él.

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Vágódurbincs|Vágódurbincs]] || húsa a süllőéhez hasonló ízű || || [[Fájl:Gymnocephalus cernuus.jpg|50px]] A Duna mentén dürgencs, a Balaton-partján vaskó, más vidékeken borholy, disznóhal, dörgecs, dörgécse, dörgicse, durbincs, durda, görgécse, lecserlecs, lezsér, maca, paptetű, tüskéshal, tövishal, vargahal, vasénta, vasko, vízidarázs, taknyos maca néven ismerik. A 150 mm-es testhosszt ritkán haladja meg. Eleven vizű állóvizek és csendesebb folyások lakója; elsősorban a fenéken, illetve annak közelében tartózkodik. Falánk apró-állatevő, ikra- és ivadékpusztító, a haszonhalak táplálékvetélytársa, így gyomhalnak minősíthető, noha a ragadozók takarmányhala is, a Balatonban fontos tápláléka a süllőnek és az angolnának.

|-align="center"

|-align="center"

|-align="center"

|-align="center"

|[[w:Vörösszárnyú keszeg|Vörösszárnyú keszeg]] ||Íze a víz minőségétől függően változik, de tiszta vizekből származó egyedei ízletesek. || roston sütve, párolva, olajban pácolva ||[[Kép:Scardinius erythrophthalmus.jpg|50px]] Apróbb példányait irdalás után jól átsütve fogyasztják.