„Címerhatározó/EGY/E/v” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
112. sor:
:::A mesteralakokon belül meg kell különböztetnünk a '''{{Hl|pajzstagolás}}okat''' is. Ezek mindig érintik a pajzs szélét, és ezáltal több részre tagolják a pajzsmezőt. Mindig a pajzs legalsó részén, alján találhatók. Ilyen pl. a(z egyszer) {{Hl|vágott}}, {{Hl|hasított}}, {{Hl|harántolt}} stb. pajzs. Mivel a pajzs legalsó rétegét alkotják és a leggyakrabban kétféle {{Hl|mázak|mázzal}}, {{Hl|borítás}}sal színezettek, egyfajta {{Hl|alap}}oknak is tekinthetők, melyekre egyéb mesteralakokat és címerképeket lehet helyezni. Ezért a címerhatározás szempontjából a pajzstagolásokat nem a mesteralakok, hanem az egynél többféle borítású alapok ({{Ch|EGY/T|T}}) közé soroltuk, tehát az egyféle borítású alapok ({{Ch|EGY/E|E}}) alternatív kategóriájába soroljuk őket (melyek szintén a pajzs legalsó rétegét képezik, s rájuk ugyancsak más mesteralakok és címerképek helyezhetők). Ezért a címerhatározásnál a ''tagolások'' a ''mesteralakokkal'' szemben az eggyel nagyobb kategóriát alkotják. A(z egyszer) {{Hl|vágott}} pajzs pl. egy olyan kétmázú (többféle borítású: {{Ch|T}}) {{Hl|alap}}, melyre lehet (címerképet és) mesteralakot, így pl. pólyá(ka)t, cölöpö(ke)t, harántpólyá(ka)t stb. helyezni. Egy (egyszer vagy többször) vágott többféle borítású tagolásra (alapra) azonban nem lehet mesteralakot, sem címerképet helyezni, hiszen ez teljesen elfedné, láthatatlanná tenné a címerábrákat. A tagolásoknak, azaz a többféle borítású alapoknak (T) ezért mindig alul, a címerábrák alatt kell elhelyezkedniük és ezáltal mintegy azok (többféle borítású) {{Hl|alap}}ját képezik. (A többféle borítású alapok maguk is lehetnek címerábrák nélküliek ({{Ch|T/n|n}}) vagy címerábrákkal díszítettek ({{Ch|T/v|v}}).) Ezért a ''tagolásokat'' a határozói kulcsban a többféle borítású alapoknál ({{Ch|T/n}}) találjuk meg, a következő csoportosításban: ''{{Hl|vágott}} vagy {{Hl|pólyázott}}'' alapok, tagolások (váp), ''{{Hl|hasított}} vagy {{Hl|cölöpölt}}'' (hac), ''{{Hl|harántolt}} vagy {{Hl|balharántolt}}'' (hbh), ''{{Hl|négyelt}} vagy {{Hl|harántnégyelt}}'' (nhn) és ''egyéb többmázú alapok'' (eta). Ezen utóbbi csoportba tartozik a {{Hl|Sakkozott|sakkozás}}, a {{Hl|Harántsakkozott|harántsakkozás}}, a {{Hl|Rutázott|rutázás}} stb.
* A '''{{Hl|címerkép}}ek''' mindenféle élő, élettelen és képzelt dolgok, melyek a természetben, az emberi környezetben és képzeletben előfordulnak. A számuk szinte végtelen, az emberi fantázia szinte az összes létező és képzelt dolgot és ezek kombinációit is a címerpajzs felületére helyezheti. Ezért a csoportosításukra néhány nagyobb kategóriát vezetünk be: ''{{Hl|ember}}ek'' (emb), ''{{Hl|tárgyak}}'' (tár), ''{{Hl|állatok}}'' (áll), ''{{Hl|természeti jelenségek|természeti tárgyak vagy jelenségek}}'' (term), ''{{Hl|növények}}'' (növ) vagy vagy ''egyéb címerképek'' (ec).
[[Fájl:Báthory címerek.svg|thumb|150px|A Báthory család címerének címerábrája, mint mesteralak és mint címerkép]]
:::Amennyiben egy mesteralakot egy konkrét címerben természetes formában ábrázolnak, az már többé nem mesteralak lesz, hanem címerképnek fog számítani. Ilyen pl. a {{Ch|Báthory címer|Báthory}} család címerének három vörös haránt éke, melyet a családi legenda sárkányfogaknak tart. Ha ezeket az ékeket szabályos mesteralakként ábrázolják, a címer fő címerábrája mesteralak (a három ék) lesz, ha azonban ezeket az ékeket természetes módon, fogakként ábrázolják, melyek gyakran a sárkány állkapcsának egy darabjából nőnek ki, az ilyen címer fő címerábrája már címerkép lesz (a sárkány→sárkányfog kategóriában).
| |||