„Heraldikai lexikon/Bak” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
 
A ''boreyne'' az angol heraldikában olyan szarvas lény, melynek nyilasvégű nyelve van, hátuszonya, oroszlán mellső, és sas hátsó lábai.
 
A ''dahu'' (fr: dahu, dahut, dairi, darou, daru, darhut, daù, tamarou, tamarro) a francia, (francia) svájci és (a francia nyelvű) észak-olasz népképzet és a francia heraldika hegyikecskeféle lénye. A teste szarvas vagy bakszerű. A lábai az egyes oldalain eltérő hosszúak, hogy egyenesen állhasson a hegyi lejtőkön, és ezért csak egy irányban tudja megkerülni a hegyet. A ballábas dahunak (en: laevogyrous dahu) a baloldali lábai rövidebbek, ezért csak az óramutatóval ellentétesen tud járni, míg a jobblábas dahu (en: dextrogyre dahu) jobboldali lábai rövidebbek, ezért csak az óramutatóval egyező irányban tud járni, míg a "holt dahu" (en: "dead dahu") egyáltalán nem tud járni. Ezek a fajták csak ritkán szaporodnak egymással, ha azonban ez mégis megtörténik, két újabb fajtája jön létre, melyek lábai átlósan hosszabbak vagy rövidebbek. Ezeket még senki sem látta, de úgy hiszik, hogy léteznek. Azt is hitték, hogy a hím dahu lábai a jobb oldalon, a nőstényé a bal oldalon rövidebbek, ezért ellentétes irányban járnak a hegy körül és így találkozni tudnak egymással, hogy párosodhassanak. A hím dahu heréi egészen a földig lógnak le és így szagmintát hagynak a nőstények részére. A hímek ezen szagok alapján találják meg az ellenfelüket, mert a rangsor kialakítása miatt állandóan zaklatják egymást, főként a szaporodás idején. Máskülönben csordában élő társas lények, de erősen védik a területüket és a helyzetüket a csoporton belül. Kiáltással gyűjtik egybe a csordát és jelzik területi igényüket egy másik csoporttal. A harckor egymás mögött állnak és a rövidebb lábai miatt az lesz a vesztes, amelyik annyira ostoba, hogy elsőként fordul meg és így az egyensúlyát elveszve könnyen lezuhan a mélybe. Ennél fogva nem az győz, amelyik a legerősebb, hanem az, amelyik a legokosabb. Ezért úgy vélték, hogy a dahu a legokosabb állatok egyike, intelligensebb az elefántnál is. A dahut csak két ember tudja elfogni. Az egyik egy zsákot tart a hegy aljánál, a másik pedig a dahu mögött állva a hangját utánozza. Amikor hátra fordul, elveszíti az egyensúlyát és legurul a zsákos emberhez. Egy másik módszer, hogy borsot kell szórni egy nagy kő köré, és miközben a dahu ez szaglássza, tüsszent egyet és beüti a fejét a kőbe. Azonban úgy vélték, hogy ezen módszerek egyike sem jó, hanem csak úgy lehet elkapni, hogy az óramutatóval egy irányban járjuk körbe a hegyet, hogy szembetalálkozhassunk vele, s mivel nem tud megfordulni, egy hálóval elkaphatjuk. Mindenki, aki másként gondolja, idióta. A breton legendák Dahut (vagy Ahes) hercegnője néha összekapcsolódik a dahu alakjával.
 
<gallery>
35 ⟶ 37 sor:
Fájl:Musimon, tityrus.gif|Musimon, tityrus
Fájl:Boreyne-Passant-1.gif|Boreyne
File:Blason Venteuil.svg|Kétfejű dahu
</gallery>