„Akarta a fene/A walesi bárdok elemzése” változatai közötti eltérés

 

:Az Ikreken át – a lován – érkezik vissza a szintén levegős Mérlegbe, ahol hasonlóan népballadáink Horváth bírójához igazságot oszt Szaturnusz, mikor felköttetéssel fenyegeti a polgármestert. (Pl. népballadában ugyanerre a Szűz-Mérleg jegyváltásra helyezi Pap Gábor ''Fehér Anna'' balladáját.) Londonban a közegteremtő Vénusz lesz. Konkrétan a balladára ezt úgy érthetjük, hogy Edvárd fülzúgását Petőfi - akit Vénuszra elemeztünk - átkai nyomán kapja, amitől megőrül. Érdekes, hogy Petőfi átkait emlegeti fel – mintha ezzel indulna az utolsó ítélet, vagy legalább is valami véletlenszerű (szinkronisztikus?) összefüggésben állana a kettő egymással. („Harsogjon harsona!/Fülembe zúgja átkait/A welszi lakoma…”)A levegő lesz az az elem, ami a figyelem középpontjába kerül. A légy szárnyáról ír egy folyóparti -Vízöntő! - városban, mikor elméje elborul és az utolsó ítélet harsonái zúgnak fülébe.

:A vers zárlatból kihallatszik az aradi vértanúk éneke is, akik dala örökké emlékeztet minden magyart a hazaszeretet és önfeláldozás nem hiábavaló, ám heroikus és felemelő aktusára. (Rák zárás, amely jegy pont olyan összefüggést alkot az előtte lévő londoni Mérleg jeggyel, mint az Ikrek indulás az őt hangulatilag kiegészítő, Walesre kiosztott Szűzzel. E jegyek – Ikrek-Szűz és Rák-Mérleg – egymást kölcsönösen egészítik ki szellemi-lelki síkon.)