„Címerhatározó/EGY” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
122. sor:
 
A kettőnél többféle borítású alapok kis számban fordulnak elő, ezért itt néhány rendszertani csoport bevezetése is elégséges. Sorrendjüket a címerhatározás és a {{Hl|mesteralak}}ok sorrendje határozza meg, a borítások számának megfelelően. Ide tartozik a ''hárommázú'' (hrm), a ''négymázú'' (négy) és a ''négynél több mázú {{Hl|alap}}'' (ntö).
 
*'''A pajzstagolások határozói sorrendje'''
 
Fentebb a T alapok számára meghatároztuk a pajzstagolások sorrendjét, ahol a ''vágott'' (vá) pajzsok megelőzik a ''hasított'' (ha) pajzsokat, ezek pedig a ''harántolt'' és ''balharántolt'' (hbh) pajzsokat. Egyes heraldikusoknál ettől eltérő sorrendet is találhatunk, ahol a hasított (ha) pajzsokat a pajzstagolások között általában korábban említik, mint a vágott (vá) pajzsokat. A két fő pajzstagolási irány tehát a vágás (vízszintes tagolás) és a hasítás (függőleges tagolás). Mindössze az lehet kérdéses, hogy ezek közül melyik az elsődleges? Mi ebben a tekintetben Pápai Páriz Ferenc, ''Ars heraldica'' (Kolozsvár, 1695. XIV. fejezet, 156. l.) című művét követjük, aki a pajzs tagolását a hét fő kardvágás alapján tárgyalja. Ezt az alább látható vágódiagram képében rekonstruáltuk.
 
{|
|-
| [[Fájl:Pápai Páriz Ferenc pajzstagolásai kardvágásokkal (1695) - rekonstrukció, Szegedi László, Általános genealógia (2015).svg|200px]]
| Pápai Páriz Ferenc pajzstagolásai (1695.) kardvágások által (vágódiagram; rekonstrukció, Szegedi László, ''Általános genealógia''. DVD, Budapest, 2015.<sup>2</sup> 67.<small>Ha a pajzsot átlósan jobbról balra ''vágják'' (ab adverſarii latere dextro ad ſiniſtrum, diagonaliter), ez megfelel az első vágásnak (caesio Prima), ha vízszintesen ''metszetik'' (ad diametrum), ez a második és negyedik vágás (Secunda & Quarta); ha függőlegesen ''hasítaják'' (ad lineam perpendicularem deſcendentem), ez a harmadik vágás (Tertia), ha az ellenség bal térdétől a jobb válláig ''szelik'' (ſi verò enſem à ſiniſtro hoſtis genu ad dextrum circiter humerum feras furſum), ez a hamis negyedik vágás (falsa Quarta), a vállaktól lefelé menők pedig (è transverſo verò ab humeris desſendentes caesiones) a fattyúvágások (Baſtardici) megfelelői.</small>
|}
 
Pápai Páriz vívási rendszerében (formagyakorlatában) az 1. vágás (pajzstagolás) a balharántos vágás (vonal). Ezt követi 2. a vízszintes, majd 3. a függőleges vágás, és a harántvágás (5.) csak az után következik, miután még egy vízszintes vágásra (4.) sor került. Pápai Páriznál tehát a vágás (vízszintes kardvágások) egyértelműen megelőzi a hasítást (a függőleges kardvágást), amennyiben az 1. számú balharántos vágást figyelmen kívül hagyjuk. Ezért számunkra a pajzstagolások helyes sorrendje a fent ismertetett vágás, hasítás, harántolás és balharántolás.
 
<br><br>