„Címerhatározó/OSZ” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
149. sor:
|-
| colspan="2"| <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT -->
===Egyszerű és osztott címerek===
Az {{Hl|egyszerű címer}} olyan, melynek a pajzsa {{Hl|osztóvonal}}akkal nincs {{Hl|mezők}}re osztva acélból, hogy azokban külön {{Hl|címer}}eket helyezhessenek el. Ennek megfelelően az {{Hl|osztott címer}} olyan, melynek pajzsát osztóvonalakkal tagolják, hogy a mezőikbe különféle címereket tehessenek, és/vagy a főpajzsra még egy vagy több {{Hl|boglárpajzs}}ot vagy egyéb {{Hl|kispajzs}}ot is elhelyezhetnek. (Ha a fő címerpajzson csak egy kispajzs van, az osztott címer pajzsa osztatlan [O] lesz.)
===Az osztás foka===
A heraldika első évtizedeiben (1130 k.-1230 k.) csak egyszerű címerek, pajzsok léteztek. Több címer egy címerpajzson történő elhelyezése csak olyan esetekben vált szükségessé, amikor egy uralkodó több országnak is a fejedelme volt és ezt a heraldika nyelvén is ki akarta fejezni, vagy az uralkodócsalád egyik tagjának a címerét akarták összekötni az államcímerrel. Ilyenkor azt tették, hogy a címermezőt egy függőleges vonallal hasították és a jobb és bal oldali mezőkben egy-egy címert helyeztek el, vagy a mezőt egy vízszintes vonallal kettévágták, majd a felső és alsó mezőbe tettek egy-egy címert, vagy egy függőleges és vízszintes vonallal négy részre osztották (négyelték), majd az 1. és 4., valamint a 2. és 3. mezőbe tettek egy-egy címert, vagy mind a négybe egyet stb.
Így pl. a Magyarország címerében látható mezők, a kettős kereszt (Magyarország) és a vágások (Árpád-ház, majd Magyarország) kezdetben külön-külön címerek voltak. Ezeket úgy egyesítették a pajzson, hogy azt egy függőleges osztóvonallal kettéhasították és a mezőkben elhelyezték a címereket, miáltal létrejött Magyarország ma is ismert osztott címere.
Osztott (és egyesített) címer háromféle módon hozható létre: 1. A pajzsra egy kispajzsot helyeznek, 2. a pajzsot osztóvonalakkal tagolják, 3. két (vagy több) címerpajzsot helyeznek egymás mellé (amivel egyesített címer jön létre). Magyarország címerének elemei ezen módszerek szerint elméletileg (melyek közül az 1. és a 3. a gyakorlatban is előfordul) az alább látható módon hozhatók létre.
Ha figyelembe vesszük, hogy a pajzs csak háromféle osztóvonallal tagolható (függőleges, vízszintes és két átlós),
nagyjából csak az alább látható osztott címerek létezhetnek.
A pajzs tagolásában mindig szimmetriát keresünk. Nem veszünk tagolásnak minden egyes olyan mezőt, melyet valamilyen osztóvonal hozott létre. Ha pl. a pajzs egy függőleges és vízszintes osztóvonal által négyelt, és ennek a címernek az 1. mezője még egy vízszintes osztóvonallal is vágott, a pajzsot nem ötször, hanem csak négyszer osztottnak vesszük, mert a négyelés szimmetriája ezt jelzi számunkra. Ugyancsak nem háromszor, hanem ''csak kétszer osztott'' az olyan címer, melyet egy függőleges osztóvonallal tagolnak és ennek az első vagy hátsó mezője még egy vízszintes osztóvonallal is vágva van. A szimmetria miatt az ilyen címer csak kétszer és nem háromszor osztott lesz. Ha viszont egy pajzsot egy vízszintes osztóvonallal vágnak ketté és ennek felső vagy alsó mezőjét egy függőleges osztóvonal is kettéhasítja, az ilyen címerek ''háromszor osztottak'', mert egy hármas szimmetriába is beilleszthetők.
|-bgcolor="#e0ffff"
| |||