„Címerhatározó/OSZ” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
155. sor:
A Címerhatározó szempontjából az osztott (OSZ) címer pajzsa lehet osztatlan (O), kétszer (F), háromszor (H), négyszer (N) és négynél többször (NT) osztott.
A gondot elsősorban az összetett, osztott címerek osztási fokának eldöntése okozhatja. Ezért a "címer a címerben" elv alapján járunk el, ami azt jelenti, hogy a pajzstagolásban szimmetriát keresünk.
1. A pajzs annyiszor osztott ahány legkevesebb részre az a szimmetria és a (címerábrákat is figyelemmel kísérő) logikus megfontolás értelmében felosztható.
2. Ha nincs szimmetria, minden mező külön osztásnak számít.
3. A {{Hl|pajzsfő}} és a {{Hl|pajzstalp}} csak {{Hl|mesteralak}}, kivéve, ha önálló {{Hl|mező}} funkcióját töltik be.
4. Az {{Hl|egyesített címer}} annyiszor osztott, ahány részre oszlik a fő címerpajzs.
A heraldika első évtizedeiben (1130 k.-1230 k.) csak egyszerű címerek, pajzsok léteztek. Több címer egy címerpajzson történő elhelyezése csak olyan esetekben vált szükségessé, amikor egy uralkodó több országnak is a fejedelme volt és ezt a heraldika nyelvén is ki akarta fejezni, vagy az uralkodócsalád egyik tagjának a címerét akarták összekötni az államcímerrel. Ilyenkor azt tették, hogy a címermezőt egy függőleges vonallal hasították és a jobb és bal oldali mezőkben egy-egy címert helyeztek el, vagy a mezőt egy vízszintes vonallal kettévágták, majd a felső és alsó mezőbe tettek egy-egy címert, vagy egy függőleges és vízszintes vonallal négy részre osztották (négyelték), majd az 1. és 4., valamint a 2. és 3. mezőbe tettek egy-egy címert, vagy mind a négybe egyet stb.
| |||