„Heraldikai lexikon/Herceg” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
71. sor:
A ''herceg'' (illetve alábbi szóhasználatunkban a herceglő) (régebben vezér, de: Herzog, la: dux, cs: vévoda) a legmagasabb főnemesi cím. Ezt használják egyes régi olasz (duca) főnemesi családok fejei is. Angliában a duke csak a második legmagasabb cím a prince (hu: herceg) után. A Szentföldön alapított egyes fejedelemségek is herceglőségek voltak.
 
A németben a ''fejedelem'' (de: Fürst, la: princeps, cs: kníže) felesége fejedelemné (de: Fürstin, cs: kněžna), fiai hercegek (de: Prinz, cs: princ; azaz a fejedelmi házak nem uralkodó tagjai) vagy grófok. A hajadon lányok hercegnők vagy grófnők. A fejedelmi cím örököse a legidősebb fiú, akinek utódai örökös hercegi címmel (de: Erbprinz), néha örökös grófi címmel (de: Erbgraf) rendelkeznek. Csehországban egyes fejedelmi (cs: kníže, de: Fürst) családok cseh herceglői címmel (cs: vévoda) is rendelkeznek, mely szintén csak a család fejét (a ház főnökét) illette meg. (Pl. Lobkowicz herceg [helyedebbenhelyesebben fejedelem], cs: kníže z Lobkowicz; Roudnický herceglő, cs: vévoda Roudnický.) A vévoda (herceglő) a magyar vajda megfelelője, mely hadvezetőt, vezért jelent. Ezért régebben a herceg(lő) elnevezése vezér volt. Az erdélyi fejedelmek korábbi címe is ez a szláv eredetű vajda szó volt, de a szláv és román betelepülőket vezető kenézek (sk: kňaz 'herceg') és vajdák (sk: vojvoda 'hadvezér') alacsony rangja miatt idővel ezen címek is degradálódtak. Ennek fényében azonban a magyar a herceg (illetve itteni szóhasználatunkban a herceglő) fogalmára a magyarban a vezér vagy a (görög eredetű és családnévként is előforduló) duka ('herceglő') mellett ugyanúgy használható lenne az azonos jelentésű, szláv eredetű kenéz (és a vajda) szó is, ha idő közben ezen címek nem degradálódtak volna. (Egyébként amikor a Habsburgok az erdélyi vajdáknak megadták a fejedelmi címet, ezen szavak eredeti jelentését tekintve tulajdonképpen - a szó szoros, de nem tényleges értelmében - egy fokkal alacsonyabb rangra degradálták őket [anélkül, hogy erről tudtak volna].)
 
A ''herceg'' (de: Prinz, en: prince) főként a germán nyelvekben fordul elő, de megtalálható néhány latin (fr: prince) és szláv nyelvben is (cs: princ, ru: принц). A magyarban a német Herzog szóból származik. Elsősorban a herceglői (vezéri, fejedelmi) és uralkodó családok nem uralkodó tagjainak, a koronahercegnek, az uralkodó elsőszülött fiának, a trónörökösnek a címe. Magyarországon a királyi család tagjai a magyar királyi herceg, Ausztriában a főherceg, Spanyolországban az infáns címet viselik. Az angolban a prince a brit királyi herceg és a kontinens hercegi címének felel meg, a duke pedig az angol (és külföldi) nem királyi (uralkodó) herceglő címe. Az angolban a prince a király után a legmagasabb főnemesi cím. Csak a trónörököst illeti meg, miután beiktatták a walesi herceglői címbe. A család többi férfi tagja a királyi herceg (Royal Duke) címet viseli, de udvariasságból az egymás közti beszédben a királyi család többi tagjai is hercegnek (prince) titulálják egymást. Angliában a duke (herceglő) a harmadik legmagasabb cím a király és a herceg (prince) után, melyet néhány főnemesi család is visel. Franciaországban az egykori királyi család tagjai is hercegi (prince) címet használtak. A herceg (Prinz) csak a germán nyelvekben használatos elnevezés a fejedelmi házak nem uralkodó tagjaira. A francia és angol címertanban a hercegek külön pajzsot viseltek. Az apjuk címeréhez képest, különféle mellékjegyek (Brisuren) hozzáadásával, (a születés sorrendje szerint a fiúknál) megkülönböztetünk különféle hercegi címereket (de: prinzlichen Wappen). Angliában még ma is érvényben van a hercegek rangfokozati sorrendje, melyet a tornagalléron viselt ezen külön jelvény jelez.