|
__NOEDITSECTION__
<noinclude>[[:Kategória:Ignotus]]</noinclude>
<div style="border:1px solid #aaa; vertical-align:top; width:845px; background-color:#f0f8ff; margin-bottom:10px; padding-bottom:5px; padding-left:5px; padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#cedff2; color:#000; text-align:center; font-weight:bold; font-size:180%; font-style:italic; text-transform:uppercase; letter-spacing:0.25em; margin-bottom:5px; margin-top:0; margin-left:-5px; margin-right:-4px;">[[Ignotus]]</h2>
<h2 style="padding:3px; background:#cedff2; color:#000; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; font-style:italic; text-transform:case; letter-spacing:0.25em; margin-bottom:5px; margin-top:0; margin-left:-5px; margin-right:-4px;"> </h2>
</div>
[[Fájl:Ignotus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Ignotus Hugó]]
'''Ignotus Hugó''', (szül. '''Veigelsberg Hugó''', [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1869]]. [[november 17.]]<ref>Házassági anyakönyvi bejegyzései alapján.</ref> – [[Budapest]], [[1949]]. [[augusztus 3.]]) magyar költő, író és újságíró. A magyar kritikatörténelem meghatározó alakja, a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] első húsz évében a folyóirat főszerkesztője. A városi költészet egyik kiemelkedő képviselője.
Ignotus a modern magyar irodalom szervezője: hatalmas szerepe van abban, hogy a<em> Nyugat </em>aranynemzedéke világszínvonalra emeli a magyar irodalmat. L’art pour l’art definiálja művészetét, szemben áll a maradisággal, a haladás híve.
Az „Ignotus” kezdetben írói álneve volt, de 1907-ben törvényesen is fölvette ezt a nevet: előbb ''Ignotus-Veigelsberg Hugó'', utóbb '''''Ignotus Hugó''''' alakban. Magyar nyelvű írásait továbbra is végig „Ignotus”-ként írta alá, a német nyelvűeket pedig ettől kezdve „Hugó Ignotus”-ként.<ref>{{cite journal| quotes = no| author = Lengyel András| title = Neve, ha van…| journal = [[Élet és Irodalom]] | volume = LVII. évf.| issue =16. szám| pages = 2013. április 19., 2|url = http://www.es.hu/lengyel_andras;neve_ha_van;2013-04-17.html| accessdate = 2013-04-20}}</ref> A szó latinul ’ismeretlen’-t jelent.
{{TOC right}}
== Élete ==
Édesapja [[Veigelsberg Leó]], a [[Pester Lloyd]] főszerkesztője és vezércikkírója, édesanyja Schönberger Katalin. Ignotus beleszületett abba a német és magyar ajkú, magyar-zsidó, kettős identitású szerepbe, amely az asszimiláns pesti zsidó értelmiséget jellemezte a századforduló környékén. Édesapja az első magyar-zsidó értelmiségi réteghez tartozott.<ref>Kőbányai János, „A Monarchia köldökzsinórján: a magyar zsidó értelmiség viszonya a Monarchiához - Ignotus publicisztikája a ''Nyugat''ban”, ''Múlt és Jövő'', 22. évf. 4. sz. (2012), 45-52.old.</ref> A pesti zsidó értelmiség jelenléte a gazdaságban is jelentős volt. Ignotus egy percig sem feledkezett el származásáról.
Testvérei: Veigelsberg Viktor (1875–1958), aki a budapesti egyetemen szerzett jogászdiplomát, majd mint pártfogó ügyvéd dolgozott és Veigelsberg Emma (1871 körül–1944) némettanárnő. Ők mindketten Véghelyire változtatták nevüket.<ref>[http://www.irodalomismeret.hu/files/2014_1/kosztolanczy_tibor.pdf Kosztolánczy Tibor: „Gondolkodó irodalom”]</ref><ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11588-21296-86 Véghelyi Emma halotti bejegyzése (Bp. VI. ker. 591/1944)]</ref>
Ignotus Hugó Budapesten végzett jogot, majd újságíró lett. [[1891]]-től ''A [[A_Hét_(folyóirat,_1890)|Hét]]'' című irodalmi folyóiratnál dolgozott, az újságban már egyetemi éveiben is jelentek meg írásai. 1893-tól indult az a receptpályázat, amelynek eredményeképp, az olvasók által beküldött receptek legjobbjait, „Emma asszony szakácskönyvét” – [[A Hét szakácskönyve|„A Hét szakácskönyve”]] címmel először 1902-ben adták ki. Még két kiadást ért meg: az utolsót 1908-ban, a Nyugat című folyóirat megalakulásának évében adták ki.
1900. július 2-án Budapesten a Terézvárosban feleségül vette Steinberger Jankát, Steinberger Jakab és Klein Júlia lányát,<ref>Budapest VI. ker. állami házassági anyakönyv 238/1900. folyószám</ref> a házasságuk 1914-ben válással végződött.<ref>Bpesti kir. tszék 25.818/914. sz. ítélete.</ref>
[[Fájl:Emmacímlap.png|thums|250px|right]]
[[Fájl:Emmaborító.png|thums|250px|right]]
[[Fájl:Ignotus sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ignotus Hugó sírja Budapesten. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 24/1-2-72. [[Martsa István]] alkotása.]]
[[Fájl:Ignotus emléktáblája Szilágyi Erzsébet fasor 10 hátsó front.JPG|bélyegkép|jobbra|250px| [[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Emléktáblája a róla elnevezett, XII. kerületi- Városmajor utcában.]]]]
1902-től a ''Magyar Hírlap'' munkatársa, s mint riporter, volt [[Németország]]ban, [[Törökország]]ban, a [[Balkán (térség)|Balkánon]] és az USA-ban is. Nagy nyelvtudásával mindenhol kiismerte magát, külföldi tapasztalatai nagymértékben befolyásolták hazájáról alkotott nézeteit. 1906-ban ő az egyik alapítója a ''Szerda'' című folyóiratnak, csakúgy, mint az 1908-ban induló ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' című folyóiratnak is, amelynek 1908–1929 között főszerkesztője volt. Elsőnek értette meg [[Ady Endre]] eredetiségét (1906) és [[Babits Mihály]] értékeit (1908). Lelkesedett [[Móricz Zsigmond]]ért, 1915-ben ő fedezte fel [[Tersánszky Józsi Jenő]]t.
[[1916]]. [[április 9.|április 9-én]] Budapesten feleségül vette Somló Alice-t (a közéletben Lili), Spitzer Jakab és Abeles Klára leányát,<ref>Budapest II. ker. állami házassági anyakönyv, 226/1916. folyószám.</ref> ám házasságuk [[1929]]-ben válással végződött.<ref>Budapesti kir. törvényszék 1.P. 42005/1929. sz. ítélet.</ref> [[1919]]-ben, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] bukása után [[Bécs]]be emigrált az ellenforradalom és a felelősségre vonás elől, s Ausztriában dolgozott újságíróként. [[1926]]-ban a legelsők egyikeként hívta fel a figyelmet [[József Attila|József Attilára]]. [[Osvát Ernő]] halála után (1929) levették nevét a folyóiratról; ezért hosszas és személyes vitát kezdett Babits Mihállyal. [[1929]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] Budapesten feleségül vette Berényi Lilit, Berényi Dávid és Krausz Julianna lányát.<ref>Budapest V. ker. állami házassági akv. 560/1929. folyószám.</ref> [[1934]]. [[április 3.|április 3-án]] áttért a római katolikus vallásra,<ref>A Budapest zugliget-városmajori r. kath. plébánia által 7/1938. sz. alatt kiadott keresztlevél szerint.</ref> [[1938]]-ban a zsidótörvények miatt Amerikába menekült. [[1944]]-ben az amerikai [[American Academy and the National Institute of Arts and Letters]]-től irodalmi díjat vett át.<ref>http://www.archive.org/stream/literaryprizesan010117mbp/literaryprizesan010117mbp_djvu.txt</ref> [[1948]]-ban halálos betegen települt haza. Ő töltötte be [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] halála után az „irodalmi vezér” posztot.
Fia, [[Ignotus Pál]] méltó folytatója volt az apja teremtette publicisztikai hagyománynak, a ''Nyugat'' őrségváltása után létrehozta az egyik ellen-''Nyugat''ot, a ''[[Szép Szó]]'' című folyóiratot.<ref>Komlós Aladár, ''Bevezetés a magyar-zsidó irodalomba'' (Budapest-Jeruzsálem: Múlt és Jövő, 2009), 234-249. old.</ref>
== Költészete ==
Ignotushoz a líra állt a legközelebb, viszont csupán egy maroknyi vers maradt ránk tőle. Másodrendűnek érezte költői tehetségét a ''Nyugat'' aranynemzedékének költői-írói mellett.<ref>Kőbányai János, ''A magyar zsidó irodalom története'' (Budapest: Múlt és Jövő, 2012), 503-506. old.</ref> Költőként gyorsan elhallgatott, mindössze két verseskötete jelent meg. Költészete szinte kizárólag szerelmi költészet. Verseinek motívumrendszerében hétköznapi képek dominálnak, hangnemére, látásmódjára a vallomásos jelleg a jellemző.
== Újságírói munkássága ==
Újságíróként dolgozott ''A Hét''nél, a ''Magyar Hírlap''nál, a ''Nyugat''nál, a ''Keleti újság''nál, emigrációjában amerikai magyar lapoknak írt (''Szabadság, Harc'').
Ignotus publicisztikájának állandó eleme a dualista rendszer védelme - kritikai attitűddel. Ignotus kiváló elbeszélő és tudatos mítoszépítész az újságírás területén. [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] halála alkalmából írt cikkében az elhunyt uralkodót felmagasztalja, véleménye szerint Magyarországnak [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király óta nem volt nemzetibb királya Ferenc Józsefnél.<ref>Ady Endre „Ignotus háborús könyve”, ''Nyugat'', 10. évf. 3. sz. (1917).</ref>
Az utolsó békeévben prófétai erővel ír politikai cikkeket a ''Nyugat''ba, prófétaként a népért könyörög, elemzi az ország kétségbeejtő helyzetét, ostoroz és aggódik hazája sorsa miatt. Háborús írásaiban, vízióiban előre látja a megcsonkított Magyarországot, és az ország keletre tolódását.<ref>Fenyő Miksa, ''Följegyzések a „Nyugat” folyóiratról és környékéről'' (Niagara Falls/Ont.: Pátria, 1960), 300-303 old.</ref>
Ignotust [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifjabb Andrássy Gyula]] miniszterelnökhöz baráti és familiáris kapcsolatok fűzték. A Monarchia „közös” miniszterének elgondolásai Ignotus publicisztikái során jutottak el az emberekhez. Formába öntötte baráti beszélgetéseiket, így az ő véleménye is megjelent a cikkekben. Ignotus azonban soha nem azonosult teljesen Andrássy nézeteivel. Mindemellett Tisza Istvánnal egyáltalán nem volt képes a közös munkára.<ref>Kőbányai János, ''A magyar zsidó irodalom'', 512-515 old.</ref>
== Ignotus és a ''Nyugat'' ==
A ''Szerda'' hetilap méltó utódja a ''Nyugat'', Ignotus mindig is alkalmas volt a folyóirat-teremtésre. Megnyerte a tervnek [[Hatvany Lajos]]t, a nagy műveltségű, irodalomtörténésznek tanuló bárófiút, valamint [[Osvát Ernő]]t, a kor legnagyobb szerkesztőegyéniségét.
A ''Nyugat'' első száma Ignotus program- és vezércikkével jelent meg 1908 január elején. Ebben a nagy vihart kavart írásában a Kelet és Nyugat ellentétéről és kapcsolatáról, kis népek dilemmájáról fogalmazza meg érzéseit. ''„A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. (...) S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe.”''<ref>http://epa.oszk.hu/00000/00022/00001/00001.htm</ref>
Ignotus jelentőségét jól mutatja az alábbi, [[Fenyő Miksa|Fenyő Miksától]] származó idézet: ''„Ha a Nyugat nem lett volna Nyugat Ady nélkül, aligha lett volna Ignotus nélkül.”''<ref>Fenyő Miksa, ''Följegyzések'', 304. old.</ref>
1908–1918 és 1919–1928 között ő volt a ''Nyugat'' legfontosabb ideológiateremtője. Ignotus munkásságának vezérfonala a gondolatszabadság, ami miatt sokan nemzetietlenséggel és magyartalansággal vádolták.<ref>Fenyő Miksa, ''Följegyzések'', 306. old.</ref>
== Kritikái ==
L’art pour l’art meghatározza művészetét, szemben áll a maradisággal, a haladás híve. Éles kritikai karddal áll ki a nyugatos írók és költők mellett, és harcol a maradiság ellen. Nála a mérce az esztétikai teljesítmény, a művészi tökély. Szerinte Ady a mérce, mindent hozzá kell mérni.<ref>Komlós Aladár „Ignotus, a kritikus”, ''Kortárs'', 1965. 1. sz. (9. évf.), 129. old.</ref> [[Ady Endre]] kortársa és irodalmi „ellenfele”, [[Szabolcska Mihály]] verseivel kapcsolatos kritikáiban valóban a népiesség, az elmaradottság ellen szólal fel. Kifejti, hogy a népiesség nagy érték, de a haladás felé kell tekinteni.<ref>Firta Gábor „Modernitás és modernizáció: tanulmányok a modern magyar próza és kritikai gondolkodás témaköréből” (Szombathely: Savaria Univ. Press, 2011), 87-90. old.</ref>
Ignotus színházi kritikákat is írt, kritikáiból fontos információkat kaphatunk a közönségről is. Ő volt az első, aki név szerint említette a rendezőket. Gondosan és művészien megszerkesztett politikai témájú kritikáiban harcol a nemesi reakció ellen, de nem lép túl a polgári liberalizmuson.<ref>Komlós Aladár, ''Bevezetés'', 234-249. old.</ref>
== Irodalmi jelentősége ==
Ignotus a magyar kritikatörténelem egyik legnagyobb alakja, irodalomszervezésének hatása aligha mérhető fel. Az utókor gyorsan megfeledkezett róla, holott majdnem három évtizeden át a modern magyar irodalom harcos kritikusa volt. Megalapozta az impresszionistának nevezett, élményközpontú, intuitív kritikaírást, mely a teljes művészi és befogadói szabadságot hirdeti. Sajnos, gazdag publicisztikájának nincs recenziója, és részletes életrajzot sem írtak róla.<ref>Komlós Aladár, ''Bevezetés'', 234-249. old.</ref>
== Díjai ==
* Pro Arte
* [[Baumgarten-díj]] ([[1949]])
== Művei ==
* ''A Slemil keservei'' ([[1891]])
* ''Vallomások'' ([[1895]])
* ''Változatok G-húron'' ([[1902]])
* ''A Hét szakácskönyve'' ([[1902]]), ([[1906]]), ([[1908]])
* ''Olvasás közben'' ([[1906]])
* ''Feljegyzések'' ([[1909]])
* ''Kísérletek'' ([[1910]])
* ''Színházi dolgok'' ([[1912]])
* ''Egy év történelem'' ([[1916]])
* ''Ignotus verseiből'' ([[1918]])
* ''Ignotus novelláiból'' ([[1918]])
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-86071-0-6
* [http://www.hatvany-online.net/MyProgs/crmbp/image.aspx?i=861D19 Budapesti polgári anyakönyvek – házasságok]
* Ignotus, <em>A Nyugat útja </em>(s.n., 1930)
* Ignotus, <em>Ignotus válogatott írásai</em> (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969)
* Ignotus,<em>Versek </em>(s.n., 1895)
* Ady Endre, „Ignotus háborús könyve”,<em> Nyugat</em>, 10. évf. 3. sz. (1917)
* Babits Mihály, „Ignotusról”, <em>Nyugat</em>, 17. évf. 23. sz. (1924)
* Fenyő Miksa, <em>Följegyzések a „Nyugat” folyóiratról és környékéről</em> (Niagara Falls/Ont.: Pátria, 1960)
* Firta Gábor, „<em>Modernitás és modernizáció: tanulmányok a modern magyar próza és kritikai gondolkodás témaköréből</em>” (Szombathely: Savaria Univ. Press, 2011), 87-90. old.
* Kőbányai János, <em>A magyar zsidó irodalom története </em>(Budapest: Múlt és Jövő, 2012)
* Kőbányai János, „A Monarchia köldökzsinórján: a magyar zsidó értelmiség viszonya a Monarchiához - Ignotus publicisztikája a <em>Nyugat</em>ban„, <em>Múlt és Jövő</em>, 22. évf. 4. sz. (2012) , 45-72. old.
* Komlós Aladár<em>, Bevezetés a magyar-zsidó irodalomba</em> (Budapest - Jeruzsálem: Múlt és Jövő, 2009), 234-249. old.
* Komlós Aladár, „Ignotus, a kritikus”,<em> Kortárs</em>, 9. évf. 1. sz. (1965), 128-134. old.
* Schöpflin Aladár, „Ignotus sorsa”, <em>Nyugat</em>, 17. évf. 23. sz. (1924)
* Szilágyi V. Ferenc <em>A magyar irodalom arcképcsarnoka</em> (Budapest: Anno K.,2008) 72. old.
* Hegedűs Géza, <em>A magyar irodalom arcképcsarnoka </em>http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/ignotus.htm 2014.03.29.
== További információk ==
*[http://www.mek.oszk.hu/nyugat/html/alkotok/ignotus.htm 100 éves a Nyugat – ALKOTÓK – IGNOTUS]
[[Kategória:Mintalapok]]
| 