„Kertészet/Fajtalisták/Szilva fajták” változatai közötti eltérés

== További magyar szilva fajták ==
 
:További magyar fajták az aprószenű macskatökű- v. kökényszilva, a boldogasszonyszilva, amely nagyobb a penyigeinél, gömbölyű, sötétkék vagy sötétvörös színű, Boldogasszony napjára (augusztus 15.) érik be. A lotyó- vagy fosószilva a szilva- és barackfélék kedvelt vadalanya, a Mirabolán, a Szamos-háton csak pálinkának való. A fecskeszilva a penyigeihez hasonló, de sárga. A paradicsomszilva színre és alakra kis, gömbölyű paradicsomhoz hasonló. A besztercei szilva változatai a gömöri, a máramarosi nyakas, a cukorszilva, az Alföldön a nyári aszalószilva.<ref>{{Forrás|[https://vmek.oszk.hu | | ]}}</ref>
{{Forrás|[https://vmek.oszk.hu | | ]}}
 
Fénykedvelő növény, a téli hideget jól tűri, későn tavasszal virágzik, így a korai fagyok is viszonylag ritkán ártanak neki. Sekélyen gyökerezik, ezért a tartós csapadékhiánytól sokat szenved, a gyümölcseit elrúgja, tehát házi-kerti körülmények között ajánlatos a rendszeres öntözésére berendezkedni.
 
Szilvát a szélsőséges futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt lehet termelni, de legjobban a párás folyóvölgyekben érzi magát.
 
A faiskolai lerakatokban kapható csemeték többnyire myrobalán alanyon állnak. Ezekből közepes törzsű fákat célszerű nevelni. A szilvafákat hat méter távolságra telepítsük egymástól.
 
Figyelembe kell venni, hogy a nálunk kedvelt fajták között számos önmeddő akad. Ilyen az [[#Althann ringló]], a [[#Zöld ringló]], a [[#Ruth Gerstetter]], a [[#Tuleu gras]] és számos kevésbé ismert fajta. Ezeket csak pollenadó fajtákkal együtt érdemes telepíteni.
 
== 2004-ben még termesztett szilvák ==
210 201

szerkesztés