„Heraldikai lexikon/Árpád-sávok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a File:Flag of Hungary (9th c. -1301).svgFile:Flag of Hungary (11th c. - 1301).svg (:commons:User:) Billinghurst moved page File:Flag of Hungary (9th c. -1301).svg to File:Flag of Hungary (11th c. - 1301).svg: File renaming criterion #5: Co…
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
55. sor:
valószínűleg a lengyel [[Paprocki]] volt és célja egy mesterséges cseh-hun eredetmonda létrehozása lehetett.
Az első lehetőség, hogy ezen mondák a reneszánsz- vagy némileg korábbi korszakbeli (hun-) magyar hagyományok és a sávok folyókkal történő magyarázatának hatására jöttek létre a lengyel és a cseh nemzetségeknek a magyarhoz hasonló sávos címerei esetében. A második lehetőségnél figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy a nyugat-európai (angol, francia, német stb.) heraldikai hagyományban Magyarország címerében a vágott mezőt/pajzsot még ma is Magyarország régi címerének nevezik (pl. en: Hungary ancient), a kettős keresztes mezőt/pajzsot pedig Magyarország új címerének hívják (en: Hungary modern). Ez arra a történeti hagyományra mehet vissza, hogy a régi nyugati történetírásban megkülönböztették egymástól a régi (keleti, szkítiai) és az új (pannóniai azaz Kárpát-medencei) Magyarországot. Viterbói Gottfried ''Világkróniká''jában (1185) a ''De regibus Gothorum'' című fejezetben egy korábbi forrásra hivatkozva azt írja, hogy "'''két magyar királyság van: egy régi Meótisz mocsarainak vidékén''' [az Azovi-tengernél]''', Ázsia és Európa határán, és egy másik, majdnem új uralma kezdetén, Pannóniában terül el, ezt a Pannóniát némelyek Új-Magyarországak nevezik.'''" A kétféle (régi és új) Magyarország megkülönböztetésének heraldikai visszahatása lehet tehát Magyarország régi és új címere is. A másik lehetőség pedig az, hogy a vágott jelkép/zászló (mely a preheraldikus korban Szent István király egyik pénzén is látható) már a honfoglalás előtt is létezett (amit a nyugati krónikaírók is tudhattak) és azt valóban Árpád népe hozta magával a Kárpát-medencébe, miként azt egyes nem hivatalos történetbúvárok is vélik.
Mindezen mondák valószínűleg a reneszánsz- vagy némileg korábbi korszakbeli (hun-) magyar hagyományok és a
sávok folyókkal történő magyarázatának hatására jöttek létre a lengyel és a cseh nemzetségeknek a magyarhoz hasonló sávos
címerei esetében.
 
==Jegyzetek==