Wikikönyvek

„Linux/Parancssor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Termih (vitalap | szerkesztései)
59 szerkesztés
a felesleges betű
központozás
2. sor:
A bemutatott parancsok nagy része minden Unix alapú rendszeren használható. A példákban joe nevű felhasználó és egy jupiter nevű számítógép szerepel.
 
Minden leírt példát próbálj ki.! Ha csak elolvasod, az kevés. Ha nincs telepített Linuxod, akkor használj egy Live CD-étt, például: [[w:Knopiix|Knoppix]]. A Live CD helyett telepíthetsz is egy linuxos rendszert. Ha nincs olyan számítógép,
ahol az adatok törölhetők, akkor használj virtuális gépet. Erre a célra ajánlom a VirtualBox programot.
 
 
== Azonosítás ==
A linuxos rendszer indulásindulása után egy "login" várakozási jel jelenik meg egy kettősponttal,
ha csak a parancssoros felület lett telepítve. A login nem egy hibaüzenet, a felhasználónév
beírását várja a rendszer:
26. sor:
A felhasználó a passwd paranccsal megváltoztathatja saját jelszavát.
<br>
Mások jelszavát csak a rendszergazda, azaz a root felhasználó képes megváltoztatni. Ekkor, meg kell adni az adott felhasználónevet a passwd parancs paramétereként.
 
'''A joe felhasználó jelszavának megváltoztatása:'''
48. sor:
 
== Várakozási jel ==
Ha bejutottunk a rendszerbe, egy várakozási jel, pontosabban egy karaktersorozat jelenik meg, idegen szóval: prompt. A várakozási jel, más lehet a rendszergazda és felhasználó számára. Felhasználók esetén a szokásos alak tartalmazza a felhasználó nevét, a Linuxos rendszer nevét, melyik könyvtárban áll, és végül a parancsértelmezőre jellemző karakterkaraktert.
 
'''Felhasználó várakozási jele'''
54. sor:
joe@jupiter:~$
</pre>
A fenti példa Debian GNU/Linux operációs rendszerek alapértelmezett várakozásvárakozási jele felhasználók esetén. A joe felhasználónév után egy "@" karakter, majd utána a szerver neve: jupiter. A "@" karakter elválasztó szerepet tölt be. A szerver neve után újabb elválasztó következik, egy kettőspont (":"). A kettőspontot az aktuális könyvtár neve követi, amely esetünkben egy "~" karakter. Ez mindig a felhasználó saját könyvtárát jelöli. Alapértelmezésként joe saját könyvtára a /home/joe. A dollárjel ("$") a bash nevű parancsértelmezőt jelképezi.
 
 
 
A root felhasználónak az alapértelmezett várakozási jele (#) a kettős kereszt .
 
'''Root felhasználó promptja'''
73. sor:
 
<br>
AMielőtt rendszera mielőttrendszer megjeleníti a várakozási jelet, beolvassa a PS1 környezeti változó tartalmát. A várakozási jelet ez alapján állítja be.
Debian GNU/Linux 5.x felhasználók esetén alapértelmezésként ez így néz ki:
<pre>
89. sor:
$ export PS1="$ "
</pre>
Akkor használjuk, ha az útvonal nagyon hosszú szeretnénk egy egyszerű várakozási jelet, és az útvonal nagyon hosszú.
<br>
Ha a fentieket szeretnénk véglegesíteni, akkor írjuk a fentieketezeket a /home/joe/.bashrc állományba.
 
'''Például'''
101. sor:
$ echo "export PS1='$ '" >> ~/.bashrc
</pre>
Az utóbbi példából látjuk, hogy a /home/joe helyett használhatomhasználhatjuk a hullámjel karaktert "~" is,
a saját könyvtárunk meghatározására.
 
120. sor:
</pre>
 
Könyvtárak létrehozására az mkdir parancsot használjuk. A parancs első része az "mk" az angol make szóból származik. Magyarul elkészít, csinál szavakkal fordítható. A "dir" az angol directory szóból ered, amely magyarul könyvtár, vagy másik elterjedt nevén mappa néven fordítható. A parancs tehát egy könyvtár elkészítésére utal. Paraméterként több könyvtár is megadható. Ügyeljünk arra, hogy a Linuxoslinuxos rendszerek a kisbetű /nagybetű érzékenyek. Például a "Bertabla" és a "bertalbabertabla" nevű könyvtár két különböző könyvtár.
 
'''Könyvtár létrehozása:'''
129. sor:
<br>
 
A könyvtár nevekbenkönyvtárnevekben lehetnek ékezetes betűk, azonban ennek használata nem ajánlott. Ha a könyvtárakat más rendszerbe szeretnénk mozgatni, akkor azok esetleg olvashatatlanok lesznek.
 
'''Könyvtár törlése:'''
137. sor:
<br>
 
A könyvtár átnevezését az mv paranccsal hajtjuk végre, amely az angol move szóból származik. Magyarul mozgatásmozgatást jelent. Ha helyben mozgatunk, akkor átnevezés történik.
 
'''Könyvtár átnevezése:'''
152. sor:
A konyvtar1 nevű könyvtárat a konyvtar2 nevű könyvtárba mozgatja.
 
Ha már vannak könyvtáraink, szeretnénk azokban mozogni is, azt is mondhatnánk, szeretnénk könyvtárat cserélni (váltani). Erre a célra a cd parancs szolgál. A cd parancs a Change Directory szavak kezdőbetűikezdőbetűiből áll össze. A Directory már ismerős, a Change magyar fordítása: cserélni. Ha egy könyvtárba szeretnénk belépni, akkor a cd parancsnak egyszerűen meg kell adni a könyvtár nevét paraméterként:
<pre>
$ cd konyvtar1
193. sor:
$ split -b 1440000 filenev
</pre>
A filenev nevű fájlt 1440000 byte méretű fájlokra darabolja. A fájlok rendre xaa, xab, xac, stb. lesznek.
<br>
 
234. sor:
A felhasználók is rendelkezhetnek saját futtatható programokkal vagy scriptekkel.
Ezeket általában a saját bin könyvtárában tartja. A "jozsi" nevű felhasználó bin
könyvtárát akkor így érjük el: /home/jozsi/bin.
 
Előfordul, hogy egy parancs nincs útvonalban, viszont nem szeretnénk a teljes útvonalat
megadni, de a program helyi könyvtárban van. Ekkor egy ./ jellel jelezzük, hogy a keresett
program vagy script az aktuális könyvtárban van.
 
265. sor:
6894 pts/2 R+ 0:00 ps x
Az első oszlopban látjuk a pidszámokat (PID). A pid a "process identity" szavak rövidítése,
ami folyamat azonosítónakfolyamatazonosítónak fordítható. Folyamat alatt pedig a futó programot értjük.
Az utolsó oszlopban a futtatott parancsot látjuk kapcsolókkal együtt.
 
281. sor:
 
'''Folyamat háttérbe helyezése'''
A folyamat elindítása után nyomjunk Ctrl+Z billentyűpárost.!
 
A példa kedvéért indítsuk el a nano szövegszerkesztőt:
nano
Ha elindult, dolgozhatunk vele, majd tegyük a Ctrl+Z paranccsal
háttérbe. Ezek után indítsunk egy másik programot, például a
mutt levelező programot. Itt is dolgozhatunk majd a Ctrl+Z
paranccsal ezt is háttérbe tehetjük. Hogy milyen programok
vannak a háttérben, a jobs paranccsal tudhatjuk meg:
jobs
[1]- Stopped nano
[2]+ Stopped mutt
Láthatjuk, hogy a nano és a mutt programok vannak a háttérben.
Vegyük észre, hogy mind a két program sorszámot kapott.!
A sorszámok segítségével vissza-, azaz előtérbe hozhatjuk
a nano vagy a mutt programot. Hozzuk előtérbe a
nano programot az fg paranccsal:
fg 1
Az fg parancsnak egyetlen paraméter szükséges, annak a programnak
a sorszáma, amit előtérbe szeretnénk hozni.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Linux/Parancssor”