„Növények/K/Kerti bazsalikom” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Növények/Bazsalikom lapot a következő névre: Növények/Kerti bazsalikom
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:GyógynövényekDísznövények]]
[[Kategória:Fűszerek]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
[[Kép:Basil-Basilico-Ocimum basilicum-albahaca.jpg|thumb|Bazsalikom]]
{{gyógynövény-abc}}
[[Fájl:Basilic-spice.jpg|thumb|Őrölt bazsalikom]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Ocimum basilicum}}
{{népies|bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors}}
 
A '''bazsalikom''' dísz-, [[w:fűszer]]-, és [[w:gyógynövény]].
Eredetileg [[w:Dél-Ázsia|Dél-Ázsiából]], [[w:Perzsia|Perzsiából]], [[w:Afrika|Afrikából]] került [[w:Európa|Európába]], és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színe zöld, virága pedig fehér színű.
== Származása, elterjedése ==
 
Az ajakosak családjába tartozó Ocimum nemzetség 50–60 faja Afrika, Ázsia, Amerika trópusi tájain honos. A Dél-Ázsiából származó Ocimum basilicum a legjobban elterjedt és termesztett faj, amely a mérsékelt égövi klímát is elviseli. Ismerete és termesztése hazánkban több száz éves.
 
Származás, illetve levélnagyság alapján hazánkban két nagyobb típushoz tartoznak a termesztett változatok: a nagy levelű dél-európai típus és a kisebb levelű afrikai, amely utóbbi [[w:illóolaj|illóolajában]] a [[w:linalool|linalool]] helyett [[w:kámfor|kámfor]] van.
 
== Jellemzői ==
 
 
Egyéves növény. Karószerű főgyökere számos oldalgyökérre ágazik. Nem hatol mélyre, de dús elágazódásával viszonylag nagy talajréteget sző át. Mereven felálló. 40–60 cm hosszú szára a gyökérnyaktól sok oldalhajtásra ágazik el.
 
Szára az [[ajakosok]] családjára jellemzően négyszögletes. A szár hossza, a levél alakja és színe alapján számos változatát különböztetik meg – a legtöbb helyen a kis, zöld levelű változatát termesztik. A száron és a levélfonákon az erek körül igen gyéren szőrök nőnek. A tojásdad levelek széle csipkés vagy bevagdalt, levélnyelük rövid, válluk lekerekített. A csupasz, vékony levéllemezen gyengén kivehető az erek mintázata.
 
Szárvégi, laza álfüzér virágzatának egy-egy örvében 6–8 virág nő, az örvök száma 10–18. Csészéje zöld, széle a sziromlevelekkel együtt gyéren szőrös. A csésze felső ajka ép, széles kerekded, míg az alsó ajak négyfogú. A sárgásfehér vagy pirosló párta felső ajka négykaréjú, az alsó enyhén, homorúan hullámos. A párta rövid csöve általában fehér. A porzók a fehér párta alsó ajkához simulnak, annál valamivel hosszabbak. A két termőlevél összenövéséből keletkezett felső állású termőből 4 fekete makkocskatermés jön létre.
 
== Hatóanyagai ==
 
Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, cseranyagot, szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin.
 
== Életmódja, termesztése ==
 
Meleg, félárnyékos helyen érzi jól magát. Általában barna homoktalajokon, magról március-áprilisban langyos ágyba vetik, majd május elején 20–30 cm-es távolságra palántázzák. A virágzó növényt vágják, szárítják, majd a leveles hajtásokat lemorzsolják.
 
Cserépben, balkonládában, akár a konyhaablakban is nevelhetjük.
 
Hosszú, álörvös virágzata alulról felfelé folyamatosan nyílik. Júniustól-szeptemberig virágzik, a nyár második felétől nyíló virágok mellett már érett mag is található.
 
== Felhasználása ==
 
Igen sokoldalúan használható: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére.
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin| }}
{{népies| }}
 
Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül.
 
Sokféle hatást tulajdonítanak neki. Nem csak afrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó, nyugtat, és még a köhögést is csillapítja.
 
A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák.
 
A kerti bazsalikom leveléből készült forrázatot '''gyomorrontás''' és '''étvágytalanság''' esetén alkalmazzák. A '''felfúvódás''' és a '''bélgázképződés''' kiegészítő kezeléseként szélhajtónak használják. Összehúzó hatása enyhíti a '''garatgyulladás''' tüneteit. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga; '''sebekre''', '''sérülésekre''' ajánlott; a bazsalikomot gyakran más növényekkel (menta, fűszerkömény) együtt használják.<ref>Reader's Digest: A természet füvészkertje ISBN 963-9562-01-7</ref>
 
A kereskedelemben morzsolva forgalmazzák. Légmentesen lezárt fűszertartóban, fénytől védve, lefagyasztva vagy kevés só-ecet-olívaolaj keverékben eltéve tárolandó.
 
{{források}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
 
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 
{{Szk-lásd|}} [[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
</div></div></div>
::{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:''' |[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:29 (CET)}}
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}