„Növények/B/Benedekfű” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
__NOTOC__
[[Kategória:Fűszerek]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
[[Kép:Cnicus benedictus flor.jpg|thumb|]]
{{gyógynövény-abc}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Cnicus benedictus}}
{{népies|áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.}}
 
A '''benedekfű''' a [[fészkesek]] ''(Asteraceae)'' vagy ''(Compositae)'' családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a '''''Cnicus''''' nemzetség egyetlen faja.
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin| }}
{{népies| }}
 
== Elterjedése, élőhelye ==
:A [[w:Földközi-tenger]] keleti medencéjéből terjedt el. [[w:Magyarország]]ra (és egész [[w:Európa|Európába]]) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették.
 
== Jellemzői, termesztése ==
:Mediterrán vidékeken máig vadon élő, [[w:egyéves növény]]. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is.
 
:A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt [[w:Levél (növény)|levelei]] lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák.
[[w:Termés|Kaszattermése]] szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz.
 
== Hatóanyagai ==
:[[w:Szeszkviterpén lakton]]okat ([[w:knicin]]t, [[w:artemizifolin]]t), [[w:lignán]]okat, nyálkát, [[w:cseranyag]]ot, [[w:gyanta|gyantát]], [[w:nikotinsav]]at, [[w:szalonitenoid]]ot, [[w:artemizifolin]]t, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban [[w:illóolaj]]at tartalmaz.
Drogjának latin neve ''Cardui benedicti herba''.
 
== Felhasználása ==
:Virágzása kezdetén aratják. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell.
Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható.
 
:Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
 
Teában gyakran keverik citromfűvel. Ehhez mindkét növényből 2–2 teáskanálnyit forráznak le fél liter forró vízzel, és öt 5 perc múlva leszűrik. Naponta 2 csészényi ajánlott, fél órával az étkezések előtt. Gyomor- és bélfekélyeseknek ellenjavallt; allergiás reakciókat is kiválthat.
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
Túladagolása émelygést, gyomorgörcsöt, hányást okozhat.
 
A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.
 
Rendkívül keserű; ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).
 
{{Szk-lásd|}} [[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
::{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:''' |[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:29 (CET)}}
</div></div></div>
{{Kert fejezetek}}
206 228

szerkesztés