„Növények/Sz/Szőlő” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Termesztett gyümölcsök/Szőlő lapot a következő névre: Növények/Szőlő |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Gyógynövények]]
{{Növ-főcím}}
{{
{{gyógynövény-abc}}
{{Kert fejezetek}}▼
[[Kép:Close up grapes.jpg|thumb|]]▼
[[Fájl:Hungarian red grape Isabelle.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|szőlőfürt]]▼
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
A '''szőlő''' ''(Vitis)'' a [[szőlőfélék]] ''(Vitaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] egyik sok [[faj]]t és azon belül sok alfajt magába foglaló [[nemzetség (rendszertan)|nemzetsége]]. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy [[fás szár]]úak, [[termés]]eik [[fürt]]ökben helyezkednek el, és [[levél (növény)|levelük]] általában tenyeresen összetett. Hazánk területén több, mint ezer éve termesztenek szőlőt.[[Honfoglaló]] őseink az akkori [[Dunántúl]]on már virágzó szőlőművelést találtak.▼
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Vitis}}
{{népies|}}
A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. ''Telepíteni'' elsősorban ''ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg, és tápanyagban gazdag a talaj.▼
▲A '''szőlő'
▲[[Kép:Close up grapes.jpg|thumb|]]
A szőlő [[gyökérzet]]e mélyen hatol a [[talaj]]ba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a [[szőlőtőke]]. A tőkéből hajtanak ki a [[vessző]]k, melyeken [[levél]], [[kacs]], [[virágzat]], majd [[termés]] fejlődik. ▼
▲:A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. '''Telepíteni
Minden [[szőlőfürt]]ön több [[szőlőszem]] található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág [[termő]]jéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús [[gyümölcshús]] van. Ebben ülnek a [[magvak]]. Az ilyen termés a [[bogyótermés]]. ▼
▲:A szőlő [[w:gyökérzet]]e mélyen hatol a [[w:talaj]]ba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a [[w:szőlőtőke]]. A tőkéből hajtanak ki a [[w:vessző]]k, melyeken [[levél]], [[kacs]], [[virágzat]], majd [[termés]] fejlődik.
A friss szőlőt [[gyümölcs]]ként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú [[csemegeszőlő]]k. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a [[borszőlő]]k vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak. ▼
▲:Minden [[w:szőlőfürt]]ön több [[w:szőlőszem]] található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág [[w:termő]]jéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús [[w:gyümölcshús]] van. Ebben ülnek a [[w:magvak]]. Az ilyen termés a [[w:bogyótermés]].
Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a [[ligeti szőlő]], mely főként [[Délkelet-Európa|Délkelet-Európából]] származik. ▼
▲:A friss szőlőt [[w:gyümölcs]]ként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú [[csemegeszőlő]]k. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a [[w:borszőlő]]k vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak.
Megkövesült magok tanúságai szerint a nemzetség ősi fajai a [[pliocén]] időszakban legalábbis az [[északi flórabirodalom]] a (meleg) [[mérsékelt égöv]]ben mindenfelé nőttek. Termőterületük a [[jégkorszak]]ban drasztikusan összezsugorodott, a [[Mediterráneum]]ban és attól északra csak elszigetelt menedékekben élhettek túl. A holocén időszakban a [[refúgium]]okban egymástól genetikailag eltávolodott szőlőfajok ismét terjeszkedni kezdtek. A nemzetség eközben [[holarktikus]] maradt: a mintegy hatvan faj többsége [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]], illetve [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] él.▼
▲:Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a [[w:ligeti szőlő]], mely főként [[w:Délkelet-Európa|Délkelet-Európából]] származik.
A legnagyobb karriert az apró szemű, savanyú bogyójú [[ligeti szőlő]] ''(Vitis silvertis)'' futotta be. Ezt időszámításunk előtt 4000–5000 évvel vonták termelésbe a [[Kaukázus]]on túl, a mai [[Irán]], [[Örményország]], [[Azerbajdzsán]] vidékén. Ebből fejlődött ki a [[kerti szőlő]] ''(Vitis sativa)'', majd 2–3000 év termesztés eredményeként a [[bortermő szőlő]] ''(Vitis vinifera)''.▼
▲:Megkövesült magok tanúságai szerint a nemzetség ősi fajai a [[w:pliocén]] időszakban legalábbis az [[w:északi flórabirodalom]] a (meleg) [[w:mérsékelt égöv]]ben mindenfelé nőttek. Termőterületük a [[w:jégkorszak]]ban drasztikusan összezsugorodott, a [[w:Mediterráneum]]ban és attól északra csak elszigetelt menedékekben élhettek túl. A holocén időszakban a [[refúgium]]okban egymástól genetikailag eltávolodott szőlőfajok ismét terjeszkedni kezdtek. A nemzetség eközben [[holarktikus]] maradt: a mintegy hatvan faj többsége [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]], illetve [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] él.
▲:A legnagyobb karriert az apró szemű, savanyú bogyójú [[w:ligeti szőlő]] ''(Vitis silvertis)'' futotta be. Ezt időszámításunk előtt 4000–5000 évvel vonták termelésbe a [[Kaukázus]]on túl, a mai [[Irán]], [[w:Örményország]], [[w:Azerbajdzsán]] vidékén. Ebből fejlődött ki a [[w:kerti szőlő]] ''(Vitis sativa)'', majd 2–3000 év termesztés eredményeként a [[w:bortermő szőlő]] ''(Vitis vinifera)''.
A [[holocén]] időszak elején a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is megtelepedett több szőlőfaj, egyebek között a [[ligeti szőlő]] is; ezt mára az [[Észak-Amerika|Észak-Amerikából]] behozott, majd kivadult [[parti szőlő]] sokhelyütt kiszorította.▼
▲:A [[w:holocén]] időszak elején a [[w:Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is megtelepedett több szőlőfaj, egyebek között a [[w:ligeti szőlő]] is; ezt mára az [[w:Észak-Amerika|Észak-Amerikából]] behozott, majd kivadult [[w:parti szőlő]] sokhelyütt kiszorította.
== A nemzetség fajainak további besorolása ==
=== Muscadiana alnemzetség ===
:Az alnemzetség három faja az USA déli tájain él. Termesztési jelentősége csak a V. rotundifoliának van, termését frissen fogyasztják és bort is készítenek belőle. Az alnemzetség tagjai nem olthatók az Euvitisekkel, és keresztezésük is csak bizonyos feltételek között sikeres.
* [[Kerek levelű szőlő]] ''(Vitis rotundifolia)''
* V. munsoniana
37 ⟶ 41 sor:
==== Észak-Amerikai fajok ====
:A fajcsoport tagjai gyengébb minőségű termést adnak mint európai fajtársaik, azonban ellenállnak az amerikai eredetű szőlőbetegségeknek, a [[filoxéra|filoxérának]], a [[szőlőperonoszpóra|peronoszpórának]] és a [[lisztharmat]]nak. A filoxéra jellemző kártétele miatt a szőlőtermesztésben elsősorban alanyfajtaként használatosak. Az un. [[direkttermő]] szőlőfajták valamely szülője az észak-amerikai fajtacsoport tagja, boruk azonban magas metil-alkohol tartalmuk miatt nem egészséges.
* Mérsékelt égöv alatti fajok
** keleti csoport
62 ⟶ 66 sor:
==== Kelet-Ázsiai fajok ====
:Érzékenyek az amerikai szőlőbetegségekre.
* hidegtűrő fajok
** [[Vitis amurensis]]
80 ⟶ 84 sor:
==== Földközi-tenger melléki (európai) fajok ====
:A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok és fajták tartoznak ide.
* [[Ligeti szőlő]] ''(Vitis silvertis)''
* [[Bortermő szőlő]] ''(Vitis vinifera)''
103 ⟶ 107 sor:
|}
:Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el. A szemek színe igen változatos, egy faj alfajainál akár eltérő is lehet. Jellemző szín a fekete, a kék, az arany, a zöld, a lila, a piros, a rózsaszín, a barna, a barackszín és a fehér.▼
▲[[Fájl:Hungarian red grape Isabelle.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|szőlőfürt]]
:Felhasználásuk sokrétű: készülhet belőlük [[lekvár]], [[gyümölcslé]], [[bor]] vagy [[szőlőmagolaj]].▼
▲Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el. A szemek színe igen változatos, egy faj alfajainál akár eltérő is lehet. Jellemző szín a fekete, a kék, az arany, a zöld, a lila, a piros, a rózsaszín, a barna, a barackszín és a fehér.
▲Felhasználásuk sokrétű: készülhet belőlük [[lekvár]], [[gyümölcslé]], [[bor]] vagy [[szőlőmagolaj]].
== Lásd még ==
*[[Kertészet/
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:31 (CET)}}▼
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
▲
</div></div></div>
▲{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}
| |||