„Heraldikai lexikon/Sümeghy Dezső” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Farkasven (vitalap | szerkesztései)
 
3. sor:
 
== Élete ==
RégiNemesi Zalacsaládból vármegyeiszármazott; nemesi családbólfelmenőit származotteddig nem lehetett megállapítani, más névrokon családokkal nem lehetett összekapcsolni. Apja Apátfalván volt tanító. A középiskolát Székesfehérvárt és Veszprémben végezte, az egyetemet Budapesten. 1907-től Csanád vármegye főlevéltárosa. Makón szervezett énekkarával szép sikereket ért el. 1923-ban Sopron vármegye főlevéltárosa lett. Kisebb történeti cikkeket írt a soproni lapokba, főleg a megyeháza épületének történetéről. A belső levéltári munkát tekintette fő feladatának, 1923 és 1938 között egyéni [[Heraldikai lexikon/Levéltár|levéltár]]i rendezési módszert dolgozott ki, ennek a szakemberek csodájára jártak. Az archívum anyagát politikai-közigazgatási ismérvek alapján rendezte újra. Két nagy egységet alakított ki az 1848 előtti feudális és az 1849 utáni polgári korszak iratainak. Az utóbbi államjogi ismérveken alapulva további két osztályból állt. Ezek az abszolutista uralom, és az alkotmányos kor iratai. Sümeghy rendezése során önmagukban zárt egységek kialakítására törekedett a proveniencia elvének figyelembevételével. Rendezésének alapja a főosztály, osztály, kútfő, csoport, alcsoport tagolás volt.
 
Régi Zala vármegyei nemesi családból származott. Apja Apátfalván volt tanító. A középiskolát Székesfehérvárt és Veszprémben végezte, az egyetemet Budapesten. 1907-től Csanád vármegye főlevéltárosa. Makón szervezett énekkarával szép sikereket ért el. 1923-ban Sopron vármegye főlevéltárosa lett. Kisebb történeti cikkeket írt a soproni lapokba, főleg a megyeháza épületének történetéről. A belső levéltári munkát tekintette fő feladatának, 1923 és 1938 között egyéni [[Heraldikai lexikon/Levéltár|levéltár]]i rendezési módszert dolgozott ki, ennek a szakemberek csodájára jártak. Az archívum anyagát politikai-közigazgatási ismérvek alapján rendezte újra. Két nagy egységet alakított ki az 1848 előtti feudális és az 1849 utáni polgári korszak iratainak. Az utóbbi államjogi ismérveken alapulva további két osztályból állt. Ezek az abszolutista uralom, és az alkotmányos kor iratai. Sümeghy rendezése során önmagukban zárt egységek kialakítására törekedett a proveniencia elvének figyelembevételével. Rendezésének alapja a főosztály, osztály, kútfő, csoport, alcsoport tagolás volt.
 
=== Genealógiai munkássága ===