„Növények/A/Agárkosbor” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
Az '''agárkosbor''', az kosborfélék vagy orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növény.
 
:A kosbor-fajoknak virágzó állapotban két gumója (ikergumója) van. Amelyik a csúcsán a föld feletti szárat viseli, az az idősebbik, az úgynevezett anyagumó, ennek belsejéből a tartaléktáplálék már a föld feletti szárba vándorolt, ezért az anyagumó fonnyadt, ráncos és megbarnult. A mellette levő fiatalabb gumó a leánygumó. Ennek rügyéből fejlődik a következő évi szár. A leánygumó duzzadt, sima, fehér.
Más rendszerezők a Cynara cardunculus fajba, esetleg ennek típusalfajába olvasztották, azaz Cynara cardunculus subsp. cardunculus néven, megint mások ugyanezen fajnak egyik változataként, azaz Cynara cardunculus var. scolymus néven tárgyalják.
 
:Az agárkosbornak gumói épek, gömbölydedek. Szára 8–20 cm magas, kevés levelű, levelei lándzsásak vagy keskenyek, visszás tojásdadok. A szár aljából egy csomó fehér-fonalas járulékos gyökér ered. Virágzata laza, rövid, 6-10 virágú fürt. Murvái többé-kevésbé olyan hosszúak, mint a magház, bíborszínűek.
:Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű.
 
:Virágai sötét vagy világosabb bíborszínűek, zöld erezettel, ritkábban rózsaszínűek vagy fehérek. A virág lepellevelei az ajak kivételével rövidek, tompa sisakformára összeborulók, mézajka szélesebb, mint amilyen hosszú, bíbor ibolyaszínű, sötétebb pettyekkel, háromkaréjú. A középső karéj erősen kicsípett. A sarkantyú hengeres, kissé felfelé kunkorodó.
:Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak.
 
:Porzói a bibeszállal összenőttek. Magháza tompán háromszögletű, haterű, csavarodott úgy, hogy a többi virágrészek megfordítottak, azaz a bimbóban alul levő részek a virágzáskor fent vannak és fordítva. termése 3 kapoccsal nyíló tok, amelyben sok, igen apró és könnyű mag fejlődik.
:Többnyire csak a vetése utáni második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő virágzatai a nyár végén jelennek meg az elhúsosodott virágtengelyeken. A húsos csészeleveleket még bimbós állapotban szedik, és blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után eszik.
:Április-május-júniusban virágzik.
 
:Az agárkosbor föld alatti gyökérgumóit a múltban felhasználták terápiás célokra, nyálkahártyavédő és ingercsökkentő anyagként.
'''Beltartalmi anyagai'''
:Beltartalmi anyagai: cinarin, szeszkviterpén-laktonok, alkaloidok, flavonoidok (szkolimozid), inulin, aromaanyagok, keserűanyagok.
 
:Hatóanyagai ásványi anyagok, nyálka. Ma a kosborból készült gyógyszerek semmilyen szerepet nem játszanak, mert szinte mindenhol természetvédelmi oltalom alatt állnak.
'''Ábrázolása a művészetekben'''
:A magyar irodalomban Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában című regényében tesz szert különös szerepre, amikor a nagy Levin az úriember fogalmának meghatározására használja: „Úriember nem eszi az articsókát vajasmorzsával. Ez a felcseperedett kispolgárok legrútabb szokása”.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
 
:Szára 8–20 cm magas, de maximum 60cm-re megnövő évelő növény.
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 
:Réteken, nedves homoki gyepekben, sztyeppekben él. Az Alföldön ritkán, szikes pusztákon is előfordul.
 
'''Magyarországi elterjedése'''
:A Magyar-középhegységben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön szórványos, többek közt a Kisalföld, a Bodrogköz, a Keszthelyi-fennsík, a Mátra, valamint a Cserhát területén él
 
{{commonskat|Anacamptis morio|{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
</div></div></div>
{{Kert fejezetek}}