„Címerhatározó/A címerhatározás szabályai” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
124. sor:
[[Fájl:Egy-OSZ, összefoglalás.svg|730 px]]
A Címerhatározó rendszerében az I. a. lépésben (a Századok rendszerében a II. lépésben) az osztott címerek (OSZ) esetében azt is meghatározzuk, hogy hányszor osztott a (fő) címerpajzs. A Századok rendszerében ez az osztatlan (O) pajzstól fogva lehet akár kilencnél többször (KT) is osztott (O, F, H, N, Ö, HA, HE, NY, KI, KT). A Címerhatározóban ezt mindössze öt kategóriára egyszerűsítettük le: osztalan (fő) címerpajzs (O), kétszer osztott, felezett (F), harmadolt (H), négyelt (N) (nem tévesztendő össze a negyedeléssel), valamint négynél többször (NT) osztott (fő) címerpajzsok.
1. A pajzs annyiszor osztott ahány legkevesebb részre az a szimmetria és a (címerábrákat is figyelemmel kísérő) logikus megfontolás értelmében felosztható.
3. A
4. Az
5. Ha egy pajzs hasított és a jobb vagy a bal oldali mezője vágott, a címer kétszer osztott (F) marad, mert a jobb és a bal oldali mezők között csak így marad meg a szimmetria. Ha azonban egy címer vágott és a felső vagy az alsó mezője hasított, a címer háromszor osztottá (H) válik, mert ez a tagolás az ágas-, illetve a villásosztás egyik változatának is tekinthető.
[[Fájl:Ch-OSZ pajzsok.svg|700px]]
=== II. A borítás típusa ===
155 ⟶ 174 sor:
[[Fájl:Néhány négynél többféle borítású alap,.svg|730px]]
=== III. Fő címermezők
A címerhatározáskor abból az alapelvből indulunk ki, hogy két címer megkülönböztetéséhez (főleg az osztott címerek esetében) nem szükséges az egész címerpajzsot vizsgálni, hanem egyszerűbb és célravezetőbb csak a ''fő címermezőt'' és/vagy a ''fő címerábrát'' szemlélni (tehát a pajzs borítását, ennek figyelmen kívül hagyásával, és díszítését). A színsorrend csak a két azonos borítású címermező klasszifikációjakor lesz mérvadó (a díszítés figyelemmel kísérése mellett). A további lépés tehát a ''fő címermező'' kijelölése lesz (az osztott pajzsoknál).
==== Fő címermező ====▼
A ''fő címermező'' az osztatlan pajzsok esetében az egész címerpajzs. Osztott és egyesített címereknél megállapítjuk, hogy a pajzsban van(nak)-e {{Hl|boglárpajzs}}(ok) vagy más kispajzs(ok). Az osztott címereknél csak akkor beszélünk '''osztatlan fő címerpajzs'''ról (O), ha azon boglárpajzs vagy bármilyen más helyzetű kispajzs található. (Kivétel a {{Hl|művészcímer}}, melynek három díszítetlen, azaz címer nélküli kispajzsa nem külön-külön {{Hl|címer}}nek, hanem egy-egy {{Hl|címerkép}}nek számít.) Az osztott címereknél a boglárpajzsokat és az egyéb kispajzsokat nem számítjuk a címermezők közé. Csak akkor van határozói szerepük, ha egyébként két teljesen azonos címert lehet általuk megkülönböztetni. <small>A boglárpajzsokkal kapcsolatban a Századok rendszerében megállapítottuk, hogy ott vannak-e a címerben vagy sem, amivel szerepük a determináció szempontjából véget is ért. A Cimerhatározó rendszerében boglárpajzsok és egyéb kispajzsok csak az egyszer osztott (O) osztott címerek (OSZ/O) kategóriájában fordulhatnak elő.</small>
173 ⟶ 190 sor:
[[Fájl:Ch-OSZ fő címermezők.svg|720px]]
A címerek helyét a rendszertanban a '''fő címerábra''' jelöli ki. Egy adott címer meghatározásához (és az azt megelőző besorolásához a klasszifikációs rendszerbe) nincs szükségünk a címerpajzs vagy a fő címermező összes címerábrájára, mivel a meghatározás (és a besorolás) a fő címerábra alapján is megvalósítható.
▲A nagyobb osztási fok általában már ritka. Ha pl. a felezet pajzsok határozói sorrendjét kell megállapítanunk, a kétféle mázú alapoknál és a címerosztásnál tárgyalt sorrendet vesszük alapul (hasított, vágott, harántolt, balharántolt, egyéb módon felezett).
▲==== Az osztások száma ====
▲1. Az osztott pajzsban mindig ''szimmetriát'' keresünk. A pajzs annyiszor osztott ahány ''legkevesebb'' részre az a szimmetria és a (címerábrákat is figyelemmel kísérő) logikus megfontolás értelmében felosztható.<ref>Ezt az elvet követte Charles Segoing is, aki a mezők számának meghatározásakor szintén egyfajta szimmetriát alkalmazott. (''Armorial universel, contenant les armes des principales maisons, estatz et dignitez des plus considé''. Paris, 1660. 2. l.)</ref>
A meghatározás következő lépésében (a Századok rendszerében a IV. a Címerhatározóban a III. lépés) tehát megállapítjuk, hogy a fő címermezőben milyen '''fő címerábra''' szerepel. Ez lehet
▲2. Ha nincs szimmetria, ''minden mező'' külön osztásnak számít.
A ''fő mesteralak''ok (M) rendszertani sorrendje a Címerhatározóban a következő: ''pólya'' (pó), ''cölöp'' (cöl), ''harántpólya vagy balharántpólya'' (hbp), ''kereszt'' (ker), ''
▲3. A ''pajzsfő'' és a ''pajzstalp'' csak mesteralak, kivéve, ha önálló címermező funkcióját töltik be.
<small>(A századok rendszerében: ''pólya'' (pó), ''cölöp'' (cöl), ''harántpólya vagy balharántpólya'' (hbp), ''kereszt'' (ker), ''pajzsfő'' (pfő), ''pajzstalp'' (pt) és ''egyéb mesteralak'' (em).)</small>
▲4. Az ''egyesített címer'' annyiszor osztot, ahány részre oszlik a ''fő címerpajzs''.
[[Fájl:Főbb mesteralakok.svg|700px]]
A ''fő címerkép''ek (C) rendszertani sorrendje (a Századokban és a Címerhatározóban): ''ember'' (emb), ''tárgy'' (tár), ''állat'' (áll), ''természeti tárgy vagy jelenség'' (term), ''növény'' (növ) és ''egyéb címerkép'' (ec). ▼
Minthogy a címerpajzson általában egyidejűleg több címerábra is szerepel, a meghatározás szempontjából fontos a '''fő címerábra''' kijelölése. (Az egyféle (E) és többféle (T) borítású alapok számára egyaránt.)▼
==== Fő címerábra ====▼
▲A meghatározás következő lépésében megállapítjuk, hogy a fő címermezőben milyen ''címerábra'' szerepel. Ez lehet '''mesteralak''' és '''címerkép''', de előfordulhat, hogy a fő címermezőben ''nincs'' címerábra. Ilyenkor a címer rendszertani pozícióját a fő címermező tagolásának típusa és végső soron a borítása adja meg.
2. a '''középső''', vagy
▲A ''fő mesteralak''ok rendszertani sorrendje a következő: ''pólya'' (pó), ''cölöp'' (cöl), ''harántpólya vagy balharántpólya'' (hbp), ''kereszt'' (ker), ''pajzsfő'' (pfő), ''pajzstalp'' (pt) és ''egyéb mesteralak'' (em).
3. a '''nagyobb''', vagy
4. a '''legfelső''', vagy
▲A ''fő címerkép''ek rendszertani sorrendje: ''ember'' (emb), ''tárgy'' (tár), ''állat'' (áll), ''természeti tárgy vagy jelenség'' (term), ''növény'' (növ) és ''egyéb címerkép'' (ec).
5. egy '''meghatározott''', előkelőbb '''pajzsrészen''' helyezkedik el a többi címerábrához képest:
▲Minthogy a címerpajzson általában egyidejűleg több címerábra is szerepel, a meghatározás szempontjából fontos a ''fő címerábra'' kijelölése.
<small>(A Századok rendszerében az: I. amely a fő címermezőben ''domináns'', ha ilyen nincs, az, amely II. meghatározott pajzsrészen található: a ''boglárhelyen'' (5), a ''díszhelyen'' (2), a ''főhelyen'' (1), a ''pajzsfő hátsó részén'' (3), a ''pajzstalp közepén'' (8 - köldökhely), a ''pajzsderék elején'' (4.), a ''pajzsderék bal oldalán'' (6), a ''pajzstalp elején'' (7.) vagy a ''pajzstalp hátsó részén'' (9) helyezkedik el.)</small>
▲I. amely a fő címermezőben ''domináns'', ha ilyen nincs, az, amely
:::Nem számít külön címerábrának az, amely szerves
▲II. meghatározott pajzsrészen található: a ''boglárhelyen'' (5), a ''díszhelyen'' (2), a ''főhelyen'' (1), a ''pajzsfő hátsó részén'' (3), a ''pajzstalp közepén'' (8 - köldökhely), a ''pajzsderék elején'' (4.), a ''pajzsderék bal oldalán'' (6), a ''pajzstalp elején'' (7.) vagy a ''pajzstalp hátsó részén'' (9) helyezkedik el.
:::Így pl. a br. Fejérváry család címerében az oroszlán dominánsnak látszó pozícióban és középen található ugyan, de mégsem ez lesz a fő címerábra, hanem a pólya, mert a pólya az egyféle színű alapon nem hozott létre címermezőt, így a mesteralak (és nem a mező) funkcióját tölti be. Ezenkívül az oroszlán alkalmazkodik a pólya geometriájához (alakjához, méretéhez, az általa rendelkezésre bocsátott térhez) és nem fordítva.
▲[[Kép:Fő_címermező-címrábra.PNG]]
:::A br. Fejárváry család címerében tehát az egyféle (E) borítású alapon
▲Nem számít külön címerábrának az, amely szerves részben áll egy másik címerábrával (pl. az oroszlán fején a korona, mancsában a szablya, a gránátból kicsapó lángnyelv, mert ezek a fő címerábra [[megkülönböztető jegyek|kiegészítő jegyeit]], [[díszített|díszítését]] alkotják vagy az adott címerábrához szervesen hozzá tartozó általános ábrázolásmódok, mint a gránátból kicsapó lángnyelvek vagy a párduc szájából és füleiből előtörő lángnyelvek. Nem külön címerábrák azok sem, amelyek a fő címerábra díszítését képezik (pl. a sas mellén elhelyezett félhold, a pólyára helyezett leopárd). Mivel csak a 'díszítés' funkcióját töltik be, klasszifikációs szempontból mindig csak legfeljebb mellék-címerábrának fognak számítani. (Ha pl. pólyán leopárd van, a pólya lesz a fő címerábra, annak ellenére, hogy a pólya van alul, mert a leopárd csak a pólya kiegészítő jegye, díszítése.) Így pl. a br. Fejérváry család címerében az oroszlán domináns pozícióban és középen található ugyan, de mégsem ez lesz a fő címerábra, hanem a pólya, mert a pólya az egyféle színű alapon nem hozott létre címermezőt, így a mesteralak (és nem a mező) funkcióját tölti be.
[[Fájl:A fő címerábra pozíciója.svg|thumb|center|500px|Fent: 1. br. Fejérváry címer, 2. Svédország régi címere, 3. Henrik, Flandria grófjának címere, 4. II. Dávid, skót király címere; lent: 1. Ros grófja, 2. John Stuart (a későbbi III. Róbert skót király), 3. David Stuart (Strathearn grófja), 4. a csehországi Kutná Hora város címere]]
:::Mellette példák láthatók olyan oroszlános címerekre, amikor az oroszlán
▲A br. Fejárváry család címerében az egyféle (E) borítású alapon (ké) a fő címerábra (M) a vörös pólya lesz, mert egyrészt ez van középen, másrészt domináns helyzetben is, mely meghatározza a rajta levő oroszlán alakját. Az oroszlán azért van járó helyzetben, mert a pólya alakja csak ezen '''póz''' ábrázolását teszi lehetővé a címeren. Ezért a pólya a fő-, az oroszlán a mellék-címerábra.
:::Az utolsó címer (a csehországi Kutná Hora) esetében az arannyal és vörössel hasított kétféle borítású alapon a fő címerábra a középen látható arany serleg, melyet jobbról egy fekete sas, balról egy ezüst oroszlán tart. Ha a középső címerábra túlságosan kis méretű volna, akkor el is veszíthetné a fő címerábra pozícióját, mely a középső helyzetéből adódik, hiszen elveszik a domináns jellege. Ilyenkor a fő címerábra a sas, illetve az oroszlán lesz, de csak akkor, ha a serleget vagy bármilyen más címerábrát mindkét oldalról sas, illetve oroszlán tart. Ha az az eset fordul elő, hogy mindkét oldalról más-más címerábra szerepel, nem lehet közülük kiválasztani a dominánsat (nem tudnánk eldönteni, hogy melyik határozói kategóriába, a sasok vagy az oroszlánok között, helyezzük el a címert), ezért ilyenkor a heraldikai {{Hl|jobb oldal}}on (az előkelőbb helyen) található dolog lesz a fő címerábra.
▲Mellette példák láthatók olyan oroszlános címerekre, amikor az oroszlán nem veszíti el a pozícióját, mint fő címerábra, akkor sem, ha több mesteralakot helyeznek el fölötte, mert az oroszlán pozíciója nagysága stb. nem alkalmazkodik a pajzsban szereplő mesteralakok geometriájához. Az első címeren Svédország régi címere látható: arany oroszlán kékkel és ezüsttel hatszor balharántvágott (háromszor harántpólyázott) alapon. Itt a balharántvágás kétféle mázú alap lesz és az oroszlán a fő címerkép. Az alap borításához (a sávok nagyságához) csak a kis vörös szívek alklamazkodnak, így ezek mellék-címerképek. A második pajzson, az Abernethy család vörös oroszlánja látható ezüst alapon, melyek fekete fodros harántpólya húzódik keresztül. Itt is az oroszlán lesz a fő címerábra, annak ellenére, hogy a harántpólya van felül, mivel az nem alkalmazkodik a fodros harántpólya alakjához. Ez a fajta pólya egyébként, melyet keresztül húznak a címerábrán, általában a családi állapotot (pl. a törvénytelen származást) fejezi ki, tehát nem is valódi mesteralak, hanem [[Heraldikai lexikon/Melleékjegy|mellékjegy]] (brisure). A harmadik pajzs a skót uralkodói család címerének első példája, II. David Bruce, Skócia királyának pajzsa: arany alapon vörös liliomos keretben vörös oroszlán. Mellette (Ros grófja) az oroszlánon még egy sakkozott pólyát is elhelyeztek. Ezzel a megkülönböztetéssel a címerviselő rokonságát fejezték ki a királyi családdal. Az oroszlán alakja itt sem alkalmazkodott a pólya geometriájához, ezért a fő címerábra itt is az oroszlán (azon kívül, hogy az volt az királyi címerben is). Mellette John Stuart (a későbbi III. Róbert király) oroszlánjára egy sakkozott tornagallért helyeztek, de még jellemzőbben mutatja az oroszlán pozícióját, mint fő címerábráét David Stuart, Starthern grófjának címere, ahol az oroszlán fölé nemcsak egy vörös szarufát helyeztek, hanem mindkettő fölé még egy sakkozott pólyát is, mégis ennek ellenére itt is az oroszlán számít a fő címerábrának.
=== IV. A fő címerábrák jegyei ===
| |||