„Címerhatározó/A címerhatározás szabályai” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
237. sor:
:::Az utolsó címer (a csehországi Kutná Hora) esetében az arannyal és vörössel hasított kétféle borítású alapon a fő címerábra a középen látható arany serleg, melyet jobbról egy fekete sas, balról egy ezüst oroszlán tart. Ha a középső címerábra túlságosan kis méretű volna, akkor el is veszíthetné a fő címerábra pozícióját, mely a középső helyzetéből adódik, hiszen elveszik a domináns jellege. Ilyenkor a fő címerábra a sas, illetve az oroszlán lesz, de csak akkor, ha a serleget vagy bármilyen más címerábrát mindkét oldalról sas, illetve oroszlán tart. Ha az az eset fordul elő, hogy mindkét oldalról más-más címerábra szerepel, nem lehet közülük kiválasztani a dominánsat (nem tudnánk eldönteni, hogy melyik határozói kategóriába, a sasok vagy az oroszlánok között, helyezzük el a címert), ezért ilyenkor a heraldikai {{Hl|jobb oldal}}on (az előkelőbb helyen) található dolog lesz a fő címerábra.
===
Az utolsó lépésben azt vizsgáljuk, hogy a fő címerábra (M vagy C) a szokásos alakot, főtípust (a Címerhatározó rendszerében Ft) képviseli-e vagy pedig rendelkezik-e valamilyen további megkülönböztető jeggyel (Mj) is.
A meghatározás menete a negyedik lépésben a fő címerábrák ''[[megkülönböztető jegyek|megkülönböztető jegyei]]'' szerint folytatódik. Pl. az angol szakterminológiában ennek a ''tulajdonság'' (attribute) kifejezés felel meg, mely implicit módon benne foglaltatik a címerábra terminológiájában (pl. a hím griffnek nincs szárnya) vagy speciális tulajdonságokat jelöl: egyesek olyan részletekre vonatkoznak, mint a csőr, a karmok színe, mások a címerábra ''pózára'' (attitude) vonatkoznak, melyre a címerábrák helyzete (pl. cölöpösen elhelyezett lándzsa) vagy a specifikus jelentésű nevezéktan által utalhatunk. ▼
▲
4.a. Először megállapítjuk a fő címerábra számát (egy, kettő, három, vagy háromnál több: pl. egy oroszlán, három pólya). Ha a ''járulékos'' vagy ''megkülönböztető jegyek'' kategóriáját tovább finomítjuk, megvizsgálhatjuk 4.b. a ''külön jegyek''et, majd 4.c. a címerábra ''helyzetét'' s végül a 4.d. ''kiegészítő jegyeket'', illetve 4.e. a címerábra ''borítás''át (pl. két növekvő, visszanéző, kétfarkú, vörössel fegyverzett aranyoroszlán; három lékelt, hullámos, ezüst felsőpólya). A fő címerábra ''borítás''ának rendszerezését a színsorrend szerint végezzük el (E, T). Például az "oroszlán" csoporton belül az arany álló oroszlán megelőzi az ezüst álló oroszlánt. ▼
A Századokhoz képest a Címerhatározóban ezt a lépést jelentős mértékben leegyszerűsítettük. Nem soroljuk fel minden egyes címerábránál a különféle lehetséges megkülönböztető jegyeket, hanem a Címerhatározóban szereplő címerkészlet konkrét megkülönböztető jegyeiből állítjuk össze ezek listáját minden egyes fő címerábra esetében. Lényegében tehát csak azt állapítjuk meg, hogy az adott fő címerábra a főtípust (Ft) képviseli-e vagy pedig rendelkezik-e valamilyen (tetszőleges) megkülönböztető jeggyel (Mj), és a két csoport csak ezen az alapon alkot két külön (Ft és Mj) kategóriát. Ezért csak azon szempontokat kell meghatároznunk, hogy mit tekintünk a főtípusnak és mikor kell valamilyen megkülönböztető jegyről beszélnünk.
++++++++++
A Címerhatározó klasszifikációs rendszerében a '''mesteralak főtípusa''' (általában) egyenes osztóvonallal van megrajzolva (a főtípushoz számítjuk a mesteralak dimimutíváit és szélesebb változatait is), (általában) a pajzs közepén helyezkedik el és (általában) érinti a pajzs (valamelyik) szélét. Bármilyen másféle ábrázolásmód, amely ettől eltér, a mesteralak '''megkülönböztető jegyét''' képviseli (másféle mint egyenes osztóvonal, a középtől feljebb vagy lejjebb stb. található, nem érinti a pajzs szélét, tehát lebeg, csonka, lékelt, kihegyezett stb. stb.).
Nem számítanak {{Hl|megkülönböztető jegyek}}nek a mesteralakok diminutívái, száma, {{Hl|díszített|díszítése}}, {{Hl|borítás}}a. Ezeket nem vesszük figyelembe sem a főtípus sem a megkülönböztető jegyek tulajdonságai között.
Összefoglalva, a címerhatározás minimum kettő, maximum hat lépésben végezhető el. I. Eldöntjük, hogy a címerpajzs ''egyszerű'' (EGY) vagy ''osztott'' (OSZ) és meghatározzuk a ''fő címermezőt''. II. Megállapítjuk, hogy a fő címermező milyen ''borítású'' (E, T); III. hogy a fő címermezőben milyen ''fő címerábra'' van (pó, cöl, hbp, ker, pfő, pta, em, emb, tár, áll, term, növ, ec, ø); IV. hogy a fő címerábra milyen ''járulékos'' avagy ''megkülönböztető jegyek''kel rendelkezik és milyen a ''borítása'' (E, T); V. vizsgáljuk a ''mellék-címerábrákat'', -mezőket, a boglárpajzsot, és VI. a ''kiegészítő címerelemeket'' (a sisakdíszt, egyéb címerelemeket).▼
[[Fájl:Címerhatározó - Főtípusok, Megkülönböztető jegyek.svg|thumb|Mesteralakok: A. Főtípusok, B. Megkülönböztető jegyek]]
'''Nem megkülönböztető jegyek''' (főtípusok):
*'''Diminutívák:''' A mesteralakok főtípusainak keskenyebb (kisebb) vagy nagyobb (szélesebb) változatai nem megkülönböztető jegyek, hanem mindannyian főtípusok. (Ilyen pl. a pólya szélesebb változata, a széles pólya és keskenyebb változata, a csík.)
*'''Szám:''' Nem számít megkülönböztető jegynek, ha egy mesteralak (főtípusa) csak egyszer vagy többször fordul elő a pajzsban, illetve a mezőben.
*'''Díszítés:''' A más címerábrákkal {{Hl|díszített}} mesteralakok nem megkülönböztető jegyek (pl. gyűrűkkel díszített pólya, oroszlán a harántpólyán stb.).
*'''Szín:''' Különféle {{Hl|borítás}}ú címerábrák (egyféle borítású [E] és többféle borítású [T]) színezése nem képez megkülönböztető jegyet.
'''Megkülönböztető jegyek:'''
*'''Külön jegyek:''' Olyan megkülönböztető vagy járulékos jegyek, melyek a közönséges alakhoz képest valamilyen különleges változatot jelentenek. Ide tartoznak a különféle {{Hl|osztóvonal}}akkal megrajzolt mesteralakok stb.
*'''Helyzet:''' A {{Hl|mesteralak}} olyan helyzete, mely nem a szokásos {{Hl|póz}}ban vagy helyen (általában a pajzs közepén) található, hanem ahhoz képest eltérő pózban vagy irányban helyezkedik el (pl. felső helyzetű, alsó helyzetű, jobbra tolt mesteralak, alsópólya, felsőpólya, ferde pajzsfő/pajzstalp). A két járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. felső helyzetű hullámos mesteralak).
*'''Kiegészítő jegyek:''' Olyan jegyek, melyek a külön jegyekhez képest a mesteralakot további járulékos tulajdonságokkal ruházzák fel. A mesteralak lehet pl. az egyik végén csonka, kihegyezett, {{Hl|lebegő}}, a pólya lékelt, {{Hl|szegett}}, valamint a hullámos pólya lehet csonka is.
:A megkülönböztető jegyek egymással is kombinálódhatnak (pl. hullámos jobbra tolt kihegyezett cölöp).
++++++++++
A Címerhatározó klasszifikációs rendszerélben a '''címerkép főtípusa''' (általában) egy teljes alakú ábra, vagy a testrészek esetében egyenes osztóvonallal van megrajzolva (tehát levágott és nem letépett), (általában) a pajzs közepén helyezkedik el és (általában) nem érinti a pajzs (mindegyik) szélét. Bármilyen másféle ábrázolásmód, amely ettől eltér, a címerkép '''megkülönböztető jegyét''' képviseli (nem teljes alakú, tehát csonka, növekvő, letépett stb., nem középen található, a pajzs széléből bukkan elő, nem jobbra néz, visszafordul, ül, harántpólyásan helyezkedik el stb. stb.).
Nem számítanak {{Hl|megkülönböztető jegyek}}nek a címerképek diminutívái, száma, {{Hl|díszített|díszítése}}, {{Hl|borítás}}a. Ezeket nem vesszük figyelembe sem a főtípus sem a megkülönböztető jegyek tulajdonságai között. Nem megkülönböztető jegyek az egyéb címerábrával együtt előforduló fő címerképek sem, mint pl. a koronás oroszlán, a kardot tartó vitéz, de a keresés megkönnyítése végett egyes gyakoribb kompozíciókat a fő címerképek megkülönböztető jegyei között is megadhatunk (pl. kardot tartó oroszlán).
[[Fájl:Címerhatározó - Címerkép-főtípusok, Megkülönböztető jegyek.svg|thumb|Címerképek: A. Főtípusok, B. Megkülönböztető jegyek]]
'''Nem megkülönböztető jegyek''' (főtípusok):
*'''Diminutívák:''' A címerképek főtípusainak kisebb vagy nagyobb változatai nem megkülönböztető jegyek, hanem mindannyian főtípusok. (Ilyen pl. a sas kisebb változata, mint pl. három kisebb sas egy mezőben.)
*'''Szám:''' Nem számít megkülönböztető jegynek, ha egy címerkép (főtípusa) csak egyszer vagy többször fordul elő a pajzsban, illetve a mezőben.
*'''Díszítés:''' A más címerábrákkal {{Hl|díszített}} címerképek nem megkülönböztető jegyek (pl. gyűrűkkel díszített sasszárny, szívből kinövő virág, nyíllal átlőtt láb, kardot tartó kar stb.).
*'''Szín:''' A különféle {{Hl|borítás}}ú címerábrák (egyféle borítású [E] és többféle borítású [T]) színezése nem képez megkülönböztető jegyet.
'''Megkülönböztető jegyek:'''
*'''Külön jegyek:''' Olyan megkülönböztető vagy járulékos jegyek, melyek a közönséges alakhoz képest valamilyen különleges változatot jelentenek. Ide tartoznak az egyenestől eltérő vágóvonalakkal megrajzolt címerképek (pl. letépett fej stb.), a növekvő címerkép stb.
*'''Helyzet:''' A {{Hl|címerkép}} olyan helyzete, mely nem a szokásos {{Hl|póz}}ban vagy helyen (általában a pajzs közepén) található, hanem ahhoz képest eltérő pózban vagy irányban helyezkedik el (pl. jobbra tolt ember, hal harántpólyásan, balra néző ember). A két járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. balra néző harántpólyás helyzetű ember).
*'''Kiegészítő jegyek:''' Olyan jegyek, melyek a külön jegyekhez képest a címerképet további járulékos tulajdonságokkal ruházzák fel. A címerkép lehet pl. futó, ugró, visszanéző, ülő, szárnyas.
:A megkülönböztető jegyek egymással is kombinálódhatnak (pl. növekvő harántpólyás visszanéző ember).
----
▲<small>A Századok rendszerében: 4.a.
----
Összefoglalva, a meghatározás a Címerhatározó rendszerében minimum három, maximum öt lépésben végezhető el. I. Eldöntjük, hogy a címerpajzs ''egyszerű'' (EGY) vagy ''osztott'' (OSZ). I. a. Az osztott címereknél eldöntjük, hogy a címerpajzs hányszor osztott (O, F, H, N, NT). II. Meghatározzuk, hogy milyen a fő címermező borítása (E, T). II. a. Eldöntjük, hogy a fő címermezőben nincs vagy van-e címerábra (n, v). III. Eldöntjük, hogy a fő címerábra mesteralak vagy címerkép-e (M, C). IV. Eldöntjük, hogy a fő címermezőben milyen fő címerábra van (M: pó, cöl, hbp, ker, szf, em; C: emb, tár, áll, term, növ, ec). V. Eldöntjük, hogy a fő címerábra főtípusú vagy megkülönböztetett jegyű-e (Ft, Mj).
▲
A címerek konkrét meghatározása a [[Címerhatározó/Határozói kulcs|határozói kulcsok]] segítségével végezhető el.
| |||