„Címerhatározó/A címerhatározás szabályai” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
363. sor:
A magyar városi címerek közt 20% alatti az osztott pajzsok aránya (a cseh és lengyel városi címerek közt ez az arány szintén 20%, a német városi címereknél 25%). A magyar címermezők több mint 50%-a kék színű (Csehországban 31% kék, 28% vörös, 10% ezüst, 5% arany mező szerepel; Németországban 12% arany, 19% ezüst pajzs van és kb. hasonló számú a kék és a vörös mező, míg az alpesi tartományokban a vörös mezők száma meghaladja a többi mezők számát). A magyar címerekben gyakran szerepel az ember és az oroszlán kategória (Lengyelországban és Csehországban 30% erődítmény, Németországban 40% állat -- főleg oroszlán és sas van, Lengyelországban ennél valamivel kevesebb, Csehországban 25% növény, 30-40% tárgy és 15% ember fordul elő). A szentek gyakoriak a magyar, lengyel, német és alpesi címerekben.
 
{{Hl||Kempelen Béla}} a 20. század elején 120 ezer család feldolgozását tervezte genealógiai művében. Ezért talán nem túlzó az a megállapítás, ha a magyar címeranyagot a változatokkal együtt mintegy 150-200 ezerre becsüljük. Ha mindezen címereket egyetlen határozóban gyűjtenénk össze, a címerhatározás szabályainak köszönhetően a (Századokban közölt határozói rendszer által a) differenciálás olyan fokát érhetnénk el, hogy a meghatározási folyamat végén az ''osztatlan címerek'' egyes alcsoportjai a hetedik lépést követően átlagosan 15 címert tartalmaznának a kék és 1,5 címert az arany alapú címerek esetében, míg az ''osztott címereknél'' ugyanezen arányok a tizedik lépést követően átlagosan 0,4-es és 0,04-es címerszámot jelentenének az egyes alcsoportokban.
A Címerhatározó itteni lapjain ennek a programnak a megvalósítására teszünk kísérletet.