„Címerhatározó” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
229. sor:
A tematikus címergyűjtések iránt a 19. században nőtt meg az érdeklődés. 1870-ben tett javaslatot a címergyűjtemények és a címerek szisztematikus összeállítására Detlev von {{Hl|Biedermann}} báró (''Neues heraldisches System für Wappen-Sammlungen nebst einer Anleitung zur Anlage der Sammlungen''. Dresden, 1870., és ''Zur Statistik d. Wappenbilder''. Drezda, 1870.). Biedermann a címerábrákat felosztotta pajzstagolásokra és mesteralakokra, égitestekre, növényekre, kisvadakra, emlősökre, madarakra, képzeletbeli lényekre, emberekre, emberek alkotta tárgyakra, számjegyekre, betűkre, és házjegyekre. A címerábrák efféle felosztásához hasonló módszert hoztak létre száz év múlva, a WBO-rendszer keretén belül is. Johann Baptiste {{Hl|Johannes Baptist Rietstap|Rietstap}} (1828-1891) ''Armorial général'' (Gouda, 1884-1887.), holland heraldikus műve a maga közel 116 ezer, címerábrák szerint csoportosított címerleírásával a legnagyobb gyűjtemények közé tartozik. Belgiumban Theodore de {{Hl|Renesse}} (1854-1927) gróf, a belga királyi heroldhivatal elnöke adott ki - Rietstap művének felhasználásával - egy címerábrák szerint összeállított gyűjteményt mintegy 160 ezer címerrel, hozzávetőleg 300 ezer címszóval (''Dictionnaire des figures héraldiques''. Bruxelles, I- VI. 1894-1903). Művében három nagy címercsoportot különböztet meg: egyszerű vagy úgynevezett teljes címereket (armes complets, vollstandige Wappen), több mezőből álló osztott (armes non complets) és negyedelt címereket (armes écartelés, quadrierte Wappen). A bonyolult rendszerezés azonban nagyban hátráltatja a mű használhatóságát.
Ekkoriban, főleg Angliában, több olyan címergyűjtemény (ordinary of arms, dictionary of arms, ordinary) is kiadásra került, melyek csak a címerek leírását tartalmazták, általában betűrendben. A legrégibb ordinaryt a Lyon Office (a skót herold hivatala) adta ki. A legismertebb a John Woody {{Hl|Papworth}} által 1857-ben Londonban kiadott ''Ordinary of British Armorials'', melynek kiadását 1874-ig a testvére, Wyatt és Alfred William Whitehead Morant (1828-1881) folytatta.[https://archive.org/stream/alphabeticaldict01papw/alphabeticaldict01papw_djvu.txt] A mű a címerek leírásából kiemeli a fő mesteralakokat (ordinary) és ezeket alfabetikus sorba rendezi. Papworth (és Zimmermann) szerint a címer besorolásánál az a címerbábra a meghatározó (tehát azt kell a fő címerábrának tekinteni), amelyiket a címerleírás állandósult szabályai szerint elsőként említünk. Műve mintegy 50 ezer címer leírását tartalmazza, melyekhez kb. 100 ezer forráshivatkozás kapcsolódik. A másik ilyen munka az ír {{Hl|Burke}} család (John Burke [1787-1848], Sir (John) Bernard Burke [1814-92] és Ashworth Peter Burke [1864-1919]) által összeállított ''General Armory'' (1. kiad. London, 1842.), mely a címerleírásokat a címerviselők neve szerint csoportosítja. A Burke-féle címergyűjtemény minden olyan címert tartalmaz, melyre a szerkesztők a kutatásaik során ráakadtak, függetlenül az érvényességükre. Ezért jobban használható, mint a Papworth-féle címergyűjtemény. Ezeken kívül más címerregiszterek is ismertek, mint például a skót
A címerleírásokból összeállított gyűjtemények az interneten is megtalálhatók, mint pl. a Rietstap Amorial online váltotata, a Burke's General Armory, Nisbet címerleírásai, a Blazon Search (magyar címerleírásokat is tartalmaz) stb., de ezek gyakran csak átmeneti jellegűek.
| |||