„Növények/Nevezéktan” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
{{növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
 
== Mi az a növényrendszertan? ==
:A növényrendszertan (tudományosan: fitotaxonómia) a botanika (növénytan), tudományának egyik jelentős ága, ami a növényvilág mintegy 435 000 ismert faja közötti eligazodást segíti elő. Ezek összefoglaló szabályozása a botanikai nómenklatúra, vagyis a növénytani névhasználat. A növényrendszertan a növényeket rokonsági vonatkozásuk szerint sorolja rendszerbe.
 
== Carl Linné ==
:A ma is érvényes botanikai rendszer alapját Carl Linné fektette le. A 18. század korszakalkotó svéd botanikusa 28 éves korában írta meg első művét a '''Systema Naturae'''-t.
 
:Ebben próbált meg rendszert teremteni a növény és állatvilág addig összegyűjtött anyagában. Rendszerének alapja a faj (species), amelybe azonos morfológiai tulajdonságú egyedeket foglalt össze. Rendszerének egységei a következők:
 
* Osztály – Classic
17 ⟶ 18 sor:
* Változat – Varietas. (var.)
 
:Nem sokkal ezután készül el a Genera Plantarum, amelyben a növénynemzettségeket írja le, majd több mint 10 év után a Species Plantarum-ban fajokig lemenően kidolgozza rendszerét és ott vezeti be a kettős nevezéktant, a binominális nómenklatúrát. A mai napig is használt kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja (pl. Vinca minor). Ez utóbbi két műve mintegy 1105 nemzettséget, valamint 7700 növényfajt és változatot ír le.
 
'''Charles Darwin'''
:1859-ben jelent meg Darwin korszakalkotó munkája A fajok eredete c. műve, ami a rendszertant új alapokra helyezte. A külső hasonlóság alapján feltételezett rokonság helyett az igazi rokonság, a leszármazási kapcsolatok tudományos kutatása került előtérbe.
:Tehát a rendszerzés alapvető egysége Linné óta a faj. Azonban fajon belül is vannak különböző egységek. :Ezeket el kell különíteni aszerint, hogy természetes fajról van-e szó, vagy a termesztés során emberi kéz által létrehozott fajtáról.
 
'''Ez alapján a felosztás a következő:'''
 
==Latin szakkifejezések, elnevezések==
:A növények tudományos nevezéktanának kódexe: '''[[w:en:ICBN|ICBN]]''', azaz International Code of Botanical Nomenclature. A mesterségesen létrehozott taxonok elnevezéseit az '''[[w:en:ICNCP|ICNCP]]''' szabályozza.
 
'''Szerzőnevek:'''
75 ⟶ 76 sor:
 
==A drogok nevezéktana==
:A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik.
A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók. Csak kisebb részüknek van magyar alakja.
 
==Latin nyelvhasználat==
:Brüsszelben 1929-ben tartották a II. nemzetközi gyógyszerészeti konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének szabályairól.
 
'''Ezek a következők:'''
87 ⟶ 88 sor:
szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.
 
:A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez.
(Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)
 
102 ⟶ 103 sor:
Az érvényes nevezéktan Linné Systema Naturae c. munkájának X. kiadásával (1758) kezdődik. Az előtte keletkezett nevek nem használhatók.
 
:A nevezéktan binomiális (kétnevű). Minden faj neve a nagybetűvel írott nem (genus) és kisbetűvel írott faj (''species'') nevéből áll. Teljes névhasználatban ezt követi a leíró neve és a leírás évszáma.
 
:Alfaj (''subspecies'') esetében háromtagú az elnevezés. Az elnevezések latin vagy latinként kezelhető szavakból állnak. A név általában utal a maradvány legszembetűnőbb tulajdonságaira.
 
 
'''A latin szavak egyszerűsített kiejtési szabályai'''
:A latin ABC betűi: a b c d e f g h i l m n o p q r s t u v x
:A görög eredetű latin szavakban előfordul még: k, y, z,
 
{| align="center" border=2
|
155 ⟶ 157 sor:
|th ||th ||theca || théka
|}
 
{{portál|Növények}}