Wikikönyvek

„Növények/B/Birs” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 795 szerkesztés
a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Termesztett gyümölcsök/Birs lapot a következő névre: Növények/Birs
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 795 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Termesztett gyümölcsök]]</noinclude>
{{KNöv-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
A '''birs''' ('''birsalma''' vagy '''birskörte''') ''(Cydonia oblonga)'' a rózsafélék ''(Rosaceae)'' családjába, a ''Maloideae'' alcsaládba tartozó ''Cydonia'' nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai ''bis, biss'' voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs elhasonulás.<ref>Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár</ref>▼
{{gyógynövény-abc}}
[[Fájl:ChaenomelesFruit02floweringquince02.jpg|left|thumb|Almatermése]]▼
 
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
Egyes [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék|lepkefajok]] tápláléknövénye, ezek közé tartozik az [[aranyfarú lepke]] ''(Euproctis chrysorrhoea)'', a ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix bechsteinella]]'', ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix pomifoliella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora cerasivorella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora malivorella]]'', ''[[Pasiphila rectangulata]]'' és a [[kis téli araszoló]] ''(Operophtera brumata)''.▼
{{latin|Cydonia oblonga}}
{{népies|'''birsalma''' vagy '''birskörte'''}}
 
▲A '''birs''' ('''birsalma''' vagy '''birskörte''') ''(Cydonia oblonga)'' a rózsafélék ''(Rosaceae)'' családjába, a ''Maloideae'' alcsaládba tartozó ''Cydonia'' nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai ''bis, biss'' voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs elhasonulás.<ref>Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár</ref>
Korábban négy másik fajt is a nemzetségbe soroltak. Ezek közül a kínai birs vagy [[álbirs]] külön nemzetségbe került ''Pseudocydonia sinensis'' néven, a másik három kelet-ázsiai faj pedig a ''[[Chaenomeles]]'' nemzetségbe.▼
 
▲:Egyes [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék|lepkefajok]] tápláléknövénye, ezek közé tartozik az [[Kertészet/Lepkefélék/Aranyfarú lepke|aranyfarú lepke]] ''(Euproctis chrysorrhoea)'', a ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix bechsteinella]]'', ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix pomifoliella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora cerasivorella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora malivorella]]'', ''[[Pasiphila rectangulata]]'' és a [[kis téli araszoló]] ''(Operophtera brumata)''.
 
▲:Korábban négy másik fajt is a nemzetségbe soroltak. Ezek közül a kínai birs vagy [[álbirs]] külön nemzetségbe került ''Pseudocydonia sinensis'' néven, a másik három kelet-ázsiai faj pedig a ''[[Chaenomeles]]'' nemzetségbe.
 
== Jellemzői ==
:Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles koronájú, lombhullató fa. Váltakozó levélállású, egyszerű levelei 6-11&nbsp;cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A virágrügyek differenciálódása augusztus végén, szeptember elején kezdődik, a teljes kifejlődéshez 6-7 hónap szükséges.<ref name="Nyeki">Kertgazdaság. P.Benedek J.Nyéki Z.Szabó 1990</ref> A levelek megjelenése után, tavasszal nyíló, rövid kocsányú, magános [[virág]]ai a vegyes rügyekből fejlődő [[hajtás]]ok csúcsán ülnek, fehérek vagy rózsaszínek, 5&nbsp;cm átmérőjűek, ötszirmúak. Április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú almatermés, melynek formája almára vagy körtére emlékeztető, tipikusan 7-12&nbsp;cm hosszú, 6-9&nbsp;cm széles (a vad példányoké csak 2,5-3,5&nbsp;cm átmérőjű). A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről<ref name="Nyeki"/> – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés magvú gyümölcsök megnyúltabbak.▼
▲[[Fájl:ChaenomelesFruit02floweringquince02.jpg|left|thumb|Almatermése]]
▲Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles koronájú, lombhullató fa. Váltakozó levélállású, egyszerű levelei 6-11&nbsp;cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A virágrügyek differenciálódása augusztus végén, szeptember elején kezdődik, a teljes kifejlődéshez 6-7 hónap szükséges.<ref name="Nyeki">Kertgazdaság. P.Benedek J.Nyéki Z.Szabó 1990</ref> A levelek megjelenése után, tavasszal nyíló, rövid kocsányú, magános [[virág]]ai a vegyes rügyekből fejlődő [[hajtás]]ok csúcsán ülnek, fehérek vagy rózsaszínek, 5&nbsp;cm átmérőjűek, ötszirmúak. Április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú almatermés, melynek formája almára vagy körtére emlékeztető, tipikusan 7-12&nbsp;cm hosszú, 6-9&nbsp;cm széles (a vad példányoké csak 2,5-3,5&nbsp;cm átmérőjű). A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről<ref name="Nyeki"/> – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés magvú gyümölcsök megnyúltabbak.
 
== Hatóanyagok ==
:Kb. 20%-ban nyálkaanyagokat, 1,5%-ig amigdalint (kéksavglikozid), zsíros olajat tartalmaz.
 
== Felhasználása ==
:Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű, kellemes, átható illatú. A legfinomabb almabor készíthető belőle. Kemény állaga miatt több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá.
 
:Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle gyümölcslevet, gyümölcszselét, befőttet, kompótot, [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Leves/Gyümölcsleves#Birsalmaleves|gyümölcsleves]]t, [[kandírozás|kandírozzák]] vagy [[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés#Biralma sajt|birsalmasajtnak]] készítik el.
:Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas likőrök, lekvárok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosítószere.
 
:Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják.
 
:A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.
 
 
== Lásd még ==
*[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]
{{commonskat|Cydonia oblonga|{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
</div></div></div>
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}
== Források ==
* {{Fák}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Növények/B/Birs”