„Kertészet/Csigák/Folyami kavicscsiga” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
[[Fájl:Lithoglyphus naticoides.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Lithoglyphus naticoides}}
{{népies|folyami kavicscsiga}}
 
:K: 4, M: 7-12, Sz: 7-10.
 
:Kúpos háza apró kavicsra emlékeztet.
:
 
:Héja vastag, így a sebesen áramló víz és a görgetett hordalék koptató hatásának is jól ellenáll.
 
:Folyókban, csatornákban, nagyobb tavakban a homokos fenéken mászkál.
{{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }}
 
:Rátapad a hajók aljára, így a vízi utakon oda is eljutott, és ott is megtelepedett, ahol korábban nem élt. Nálunk a Dunából, Rábából, Tiszából, Bodrogból, Galgából ismeretes,de gyakori a Balatonban is.
 
:Szerves iszappal táplálkozik, ezzel részt vesz a vizek biológiai öntisztulásában.
 
:A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas vízhőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő.
 
:Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.
 
:Magyarországon nem védett.
{{commonscat|Lithoglyphus naticoides|{{SUBPAGENAME}} }}
'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}
214 452

szerkesztés