„Növények/A/Árpa” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Gyógynövény/Árpa lapot a következő névre: Növények/A/Árpa |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:
[[Kategória:Allergén növények]]
{{K-főcím}}▼
[[Kategória:Gabonák]]
{{Növ-fejezetek}}
[[Fájl:Barley.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Illustration Hordeum vulgare0B.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Graupen in Schuessel 26022015 8673.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}▼
{{latin|Hordeum vulgare}} ▼
{{népies|(A '''vadárpa''' és a '''termesztett árpa''' természetes kereszteződésével alakult ki a '''hatsoros árpa'''. Ezt korábban ''Hordeum agriocrithon'' néven külön fajnak hívták. Jelenleg ''H. vulgare subsp. vulgare convar. vulgare'' névvel jelzik a négysoros és hatsoros árpákat ''(syn. H. hexastichon, H. tetrastichum, H. polystichum)''. A '''kétsoros árpa''' vagy '''sörárpa''' ''(H. vulgare subsp. vulgare convar. distichon)''}}
Az árpa a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A perjefélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény, Kr.e. 8000-7000 között kezdték el termeszteni a termékeny félhold területén. A Hordeum nemzetségben a fajok száma folyamatosan változik, jelenleg 30-40 közötti.
:Az árpa a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A búza, rozs, kukorica után a negyedik legnagyobb vetésterületű gabona a világon. Magyarországon a tavaszi árpa a búza után a második.
▲{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
▲{{latin| }}
:Magyarországon az ősszel vetett árpa nagyobb terméshozamot eredményez, viszont a söripar szempontjából a minőségi követelményeknek (elsősorban az alacsony, 11-12,5% alatti fehérjetartalomnak) a tavaszi vetésű jobban megfelel.
Gyökere bojtos gyökérzet, valódi gyökere a talajban 2 méter mélyre is lehatol. Szára belül üreges, csak a szárcsomókban tömör, magassága 70–150 cm között lehet. Virágzata kalász (füzéres fürt), termése szemtermés.
Többnyire önbeporzó, de előfordul idegenbeporzás is.
=== Beltartalmi jellemzői ===
Fehérjetartalma 11-14%, a csupasz változatoké 15% is lehet. A fehérje [[w:Aminosavak|aminosav]] összetétele nem túl kedvező, [[w:kenyér|kenyér]] sem készíthető belőle önmagában; esszenciális aminosavakból keveset tartalmaz.
A szem víztartalma általában 14-15%. A szárazanyag-tartalom összetétele:
:*80% [[w:szénhidrát|szénhidrát]] (ebből 60-65% [[w:keményítő|keményítő]], 1,8-2% [[w:cukor]], 3,5-7% [[w:cellulóz|cellulóz]], a többi hemicellulóz és gumianyagok),
:*11% [[w:fehérje|fehérje]] (92% protein: glutelin (30%), prolamin (hordein, 35-55%), globulin (edesztin, 15%), albumin (leukozin, 11%)),
:*2,5% [[w:zsírok|zsír]] (főleg trigliceridek, továbbá [[w:lecitin|lecitin]]),
:*2,6% [[w:ásványi anyagok|ásványi anyag]] (foszfátok (35%), szilikátok (25%), káliumsók (20%); nyomelemek: [[w:cink|cink]], [[w:mangán|mangán]], [[w:réz|réz]]),
:*3,9% egyéb (cseranyagok, keserűgyanták, vitaminok (B<sub>1</sub>, B<sub>2</sub>, C, E), [[w:enzim|enzim]]ek).
A kétsoros fajták termésének mérete és tömege nagyobb, mint a hatsorosaké, a négysoros fajták termései nem egyöntetűek.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}▼
== Felhasználás ==
:Emberi élelmiszerként kenyérgabona, árpagyöngy (gersli) készül belőle.
:Világszerte jelentős takarmány, különösen a hűvösebb illetve kontinentális éghajlaton, de máshol is.
:Sörgyártáshoz és malátagyártáshoz a kisebb fehérjetartalmú árpa ideális.
:A whiskyt Skóciában és Írországban elsősorban árpából készítik, míg más országokban kukoricából, rizsből vagy búzából.
:Japánban teához,
:Olaszországban koffeinmentes kávéhoz vagy pótkávéhoz használják fel.
▲{{commonskat|Hordeum vulgare|{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
| |||