„Címerhatározó/Várdai címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Várdai ''', '''Várday''' családcsaládok címerével foglalkozik.
 
----
 
== kisvárdai Várdai==
[[Fájl:Várday_Ferenc_erdélyi_püspök_pontificaléja.jpg|thumb|Várday Ferenc erdélyi püspök pontificaléja. 15. századi kódex 16. század elején átfestett és kiegészített lapja.<br><br>
13 ⟶ 12 sor:
[[Kép:Várdai_István_bíboros_címere.jpg‎ ]]
 
'''Várdai István''' (1425 k.-1471) kalocsai érsek és bíboros címere a fancsikai kápolnából. [[Egervári címer{{Ch|Egervári]]}} László anyai nagybátyja, Várdai István volt. A bíboros neve előfordul Varda, Vardaio, Varada, Vardajo és Varas alakban is.
 
A Várdai család a [[{{Ch|Gutkeled nemzetség címere|Gút-Keled nemzetségből]]}} származtatja magát. Várdai István a legismertebb a leszármazók közül, aki tanulmányait Krakkóban kezdte, Bécsben folytatta, majd négy évet töltött Páduában és Ferrarában. Az egyházi ranglétrán előre jutva kalocsai érsek lett, majd a pápa bíborossá nevezte ki.
 
A GUTKELED-nemzetségből származó '''VÁRDAY FERENC''' (), a Gyulafehérváron székelő erdélyi püspök, kiváló humanista és nagy mecénása volt egyházának. Későn, huszonhét éves korában lépett egyházi pályára. Korábban a budai udvarban teljesített szolgálatot: II. Ulászló főlovászmestere volt. Tanulmányait Olaszországban végezte; az 1500—1504 években Páduában és Bolognában
tanult, de járt Rómában és Velencében is. Székesfehérvári kanonok (1507), királyi kincstárnok (1509), váci püspök (1510), majd pedig erdélyi püspök lesz (1514—1524). VÁRDAY részt vett a Dózsa-lázadás leveretésében. Az erdélyi püspök helytartója volt az az olmützi TAURINUS kanonok, aki ''Stauromachia'' című eposzában a Dózsa-lázadást megírta. Míg az enyedi születésű ADRIANUS VOLPHARDUS TRANSYLVANUS egy 1522-ben Bolognában kiadott s JANUS PANNONIUS verseit is tartalmazó munkáját VÁRDAY FERENC-nek ajánlja. VÁRDAY FERENC erdélyi püspök életének utolsó év-tízedében komoly építkezésekkel gazdagítja a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházat. Itt egy renaissance lépcsőkorlátot készíttet és átépítteti a gótikus Szent Anna-kápolnát. Fennmaradt VÁRDAY FERENC végrendelete, amelyet 1524 október 22-én „beteg testtel, de ép elmével" írt, s ebben nagyobb összeget adományoz a székesegyház tornyának építésére. Foglalkoztatott festőket is. Valószínűleg VÁRDAY idejében festették a gyulafehérvári székesegyházban az északi mellékhajó apszisának freskóit. Művészetszeretetét nemcsak gyulafehérvári építkezései bizonyítják. A végrendeletében
az északi mellékhajó apszisának freskóit. Művészetszeretetét
nemcsak gyulafehérvári építkezései bizonyítják. A végrendeletében
felsorolt pompás kincsek tanúsága szerint komoly műgyűjtő volt. Ismeretes az is, hogy több képet vásárolt ANTONIO BINI budai kép- és kegyszerkereskedőtől.
 
35 ⟶ 32 sor:
 
[http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=23024]
 
 
*Irodalom:
 
 
---------------------------------------
 
== Várdai, Márévár ==
 
[[Fájl:Várdai család címere.jpg]]
45 ⟶ 50 sor:
 
Külső hivatkozások:
 
[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Magyaregregy/pages/002_marevar_es_birtokosai.htm]
 
 
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
----
---------------------------------------
== Várdai, Kalocsa==
[[Fájl:VÁRADI PÉTER KALOCSAI ÉRSEK CZÍMERE.jpg|bélyegkép|Várdai Péter kalocsai érsek (1480-1501) címere]]
[[Fájl:Várdai Péter püspök címere.png]]
 
Várdai Péter paraszti családból származott. {{Ch|Vitéz címer|Vitéz}} János pártfogoltjakét emelkedett magasra. Címerének elemei a pártfogója címeréből valók.
 
*Irodalom:
 
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
Külső hivatkozások:
 
'''Lásd még''':
* [[Címerhatározó]]
{{Címerhat.abc}}
----
{{Nemkereskedelmi}}