„Címerhatározó” változatai közötti eltérés

A címerhatározás fogalmának használata Magyarországon a legkorábban {{Hl|Nagy Iván}}nál mutatható ki, aki a Büdi család címerével kapcsolatban azt mondja:

{{idézet|A család czimerét meghatározni nem tudjuk, hacsak azon pecsétet, mellyel Büdi I. Mihály 1530-ban élt...élt… egyszersmind a család czimereül nem tekintjük.|Nagy Iván, II. Pest 1858. 280. l.}}

Ezt követően {{Hl|Csergheő Géza}},<ref>"Az„Az általam meghatározott, vagy jelenleg meghatározandó czímerek nagyrészt régen kihalt előkelő vagy középrendü vagy külföldi családok czímerei..."czímerei…” (Csergheő Géza: ''Czimerek régi hazai ötvös-müveken''. Archaeologiai Értesítő 1889. 224.[http://real-j.mtak.hu/316/1/ARCHERT_1889_uf_009.pdf])</ref>, {{Hl|Csoma József}}<ref>"A„A Guthkeled nemzetség czímere a legteljesebben, legbiztosabban meghatározható nemzetségi czímer. Útbaigazítanak a nagy számban fennmaradt pecsétek, festett czímerek és sírkövekre, imaszékekre, epitaphiumokra, érmekre vésett domborművek, melyekből kitünik, hogy a leszármazók, a népes nemzetségből elágazott nagyszámú családok mindmegannyian, következetesen hívek maradtak az ősi jelvényhez. (...…) Az elmondottak alapján a {{Ch|Gutkeled nemzetség címere|Guthkeled nemzetség}} ős czímerét így határozhatjuk meg: veres mezőben három ezüst jobb-oldalék, sisakdísz a paizsalak, veres zárt szárnyra illesztve. Takaró veres-ezüst."” (Csoma József: Magyar nemzetségi czímerek. Budapest, 1904. 1218-12241218–1224. l.)</ref> és {{Hl|Orosz Ernő}}<ref>"A„A czímereket azonban rendszerint csak az esetben ismertetem, ha azok királyi, fejedelmi adományozásból vagy felsőbb hatóság igazolta jogszerző gyakorlatból kétségtelenül megállapíthatók. Egyébként a czímerleirást mellőzöm egyrészt azért, mert nincs jogomban a család czímerét akár festményekből, akár pecsétekből meghatározni, másrészt pedig azért, mert tapasztaltam, hogy azok felette megbízhatatlanok."” (Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906, előszó)</ref> is használta a fogalmat. A címerhatározás szinonímáját, a címerfejtés fogalmat használta korábban (1889) Thallóczy Lajos, amikor Ujlaki Miklós, boszniai király síremlékének oroszlános címeréről beszél: "e„e czímert nem tudjuk megfejteni."”<ref>Thallóczy Lajos: Az Ujlakyak síremlékei. Archeológiai Értesítő, (9.) 1889/1. 4.[http://real-j.mtak.hu/316/1/ARCHERT_1889_uf_009.pdf]</ref>

A határozók először a biológiában jelentek meg. Magyar viszonylatban is több növény- és állathatározó ismert. A biológiai határozók az élőlényeknél leírt taxonómiai jegyeket hasznosítják az eldöntendő ítéletek ("igen"„igen” vagy "nem"„nem”) megfogalmazásánál. Az adott élőlény fajának meghatározása úgy lehetséges, ha a határozó ítéletei közül mindig az egyre szűkebb taxonómiai egységnek megfelelő pozitív ítélet követjük.

Ha egy {{Hl|címer}}t meg szeretnénk határozni, a heraldikában is ilyesféle természettudományos szemléletre van szükség, azaz létre kell hoznunk a címerek taxonómiai egységeit a legnagyobbaktól (címer → osztatlan címer/osztott címer) egészen a legkisebbig (az adott címerig). Ahhoz, hogy a határozóban megalkotott taxonómiai egységek és az eldöntendő ítéletek koherensek, mindenki által használhatók legyenek, {{Hl|axiomatikus heraldika|axiomatikus szemléletre}} van szükség: egységes {{Hl|nevezéktan}}ra, egységes {{Hl|Szerkezeti heraldika|szerkezeti szemléletű heraldikára}} és egységes {{Hl|Metodológia|metodológiára}}.

A {{Hl|heraldika}} speciális határozót igényel, mely megfelel a címerek szerkezeti elemeiből kialakított taxonómiai kategóriáknak. Az elektronikus határozó lehetővé teszi a gyors tájékozódást, keresést, a kereszthivatkozások gyors megtalálását és az anyag rugalmas bővítését. Számítógépes címerhatározóra korábban csak kevés kísérlet volt.<ref>Számítógépes címerhatározót hoztak pl. létre Norvégiában a trodheimi egyetemi könyvtárban 1990-ben, a pecsétek és a kéziratok rendszerezésére. Ez módosított változata az említett könyvtár által 1980-ban elindított BIBSYS számítógépes rendszernek, melyet az összes fő norvég könyvtár használ az új szerzemények nyilvántartásba vételére. A katalógus mintegy 1100 pecsétet tartalmaz (a legrégibb a 16.századból a legfiatalabb a mi időnkből). A pecsétek leírására azonos nyilvántartási lapot használnak, melynek rovatai: NA (a címerviselő személy vagy intézmény neve), FD (a címerviselő születési és halálozási éve), TI (a címerviselő foglalkozása), BS (a címerpajzs heraldikai leírása), BH (a sisakdísz leírása), BE (a pajzstartók leírása), AR (a dokumentum datálása), OP (a dokumentum helye, szignatúrája a könyvtárban), ME (jegyzetek), FI (a pecsét negatív fotójának száma), MO (monogramos pecsétek, adatok a levélről, oklevélről), NR (a dokumentum belső identifikációs kódja). A rendszerben minden szót külön ki lehet keresni. Ez akkor jelent nagy segítséget, ha egy pecsét csak töredékes formában ismert. Ha pl. egy pecséten a sisakdíszen csak egy kutyafejet látunk, lehetőség van arra, hogy rákeressünk a kutya fajtájára (BH, BS, BE mezők). Ha nem tudjuk eldönteni, hogy kutyáról, farkasról, rókáról stb. van-e szó, lehetséges egyszerre két, három vagy több címerábrát is keresni. Az AR mezőben a több mint: />/, illetve a kevesebb mint: /</ jelek megadásával a keresést egy adott időszakra korlátozhatjuk. Az NA, OP és FI mezőkből alfabetikus, az FD és AR mezőkből numerikus listákat is összeállíthatunk. A keresett szövegben a BS, BH és BE mezőkből össze lehet állítani az összes szó alfabetikus jegyzékét, melyet a szerzők egy angol és norvég nyelvű heraldikai nevezéktan összeállításához használtak fel. Feltüntették a pecsétábrák színeit is. Ha ez nem állt rendelkezésre, az ismert színeket zárójelben közlik. Részletesen leírják a sisakdíszt, a koronákat és a monogramokat, de nem említik a sisak formáját, melynek a dán és a norvég heraldikában nem volt jelentősége. A pecséteknél később a Dataflex nevű képnyilvántartó rendszert vezették be, mely lehetővé teszi bármely pecsét ábrájának kikeresését a szokványos keresés által. (Nissen, H. -– Aase, M: ''Segl i Universitetsbiblioteket i Trondheim/Seals in the Unversity Library of Trondheim,'' Tapir Forlag 1990)<br>

Csehországban létezik a 2009-ben elindított Heraldická Terminologická Konvence (HTK, Heraldikai Nevezéktani Egyezmény) című internetes kezdeményezés, melynek célja a cseh terminológiai és klasszifikációs kérdések definiálása. Az oldal tartalmaz egy nevezéktani szótárt (Terminologický Slovník (TS)), és a szakkifejezések alfabetikus jegyzékét (Abecední Rejstřík Termínů (ART)), melyek feladata a cseh heraldikai szakkifejezések egyezményes definiálása a címermeghatározás pontossága érdekében, tartalmazza továbbá a címerábrák kulcsát (Klíč Heraldických Figur (KHF)), mely az ART, majd a HTK számára szolgált alapul. A címerek meghatározására a pajzsban található fő és mellék címerábrák neveinek alfabetikus jegyzékét használják. A konkrét címereket a címerleírással adják meg és egy külön részlegben (Vyobrazení) általában az ábráikat is feltüntetik. Ennek a kezdeményezésnek az elsődleges célja azonban nem a címerek meghatározása, hanem a cseh terminológiai kérdések tisztázása. (www.heraldika-terminologie.cz)[http://www.heraldika-terminologie.cz/stranka-projekt-wappenbilderordnung-447]</ref> Magyar részről bizonyos megszorításokkal ide lehet sorolni a MNL Országos Levéltárának 2012-ben indult projektjét,<ref>Avar Anton: ''[[:Fájl:Avar, Cimeres tanulmány honlapra 2012.11.13.pdf|Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása]]''. Módszertani tanulmány. MNL OL, 2012. október 29.</ref> mely a digitalizált címeres levelek mindegyikénél megadja a címerekben található címerábrákat, de ezekből nem hoz létre élő linkeket, sem kereshető, csoportosítható adatbázisokat, valamint nem tisztázza a címerek fő szerkezeti elemeinek a kérdését sem (osztatlan vagy osztott címer, fő és mellék címerábra stb.)[http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis]

A Címerhatározó internetes változata a továbbiakban Szegedi Lászlónak a címerhatározás elméletéről írt, a {{Hl|Századok}} által 1999-ben közölt cikkén alapul.<ref>Szegedi Lászó: ''A rendszerezés és a meghatározás lehetőségei a címertanban''. Századok 1999/1. 145–183.</ref> Ehhez képest a Címerhatározó szerkezetében egyes helyeken nagyobb változtatásokra is sor került és néhány újabb irodalmi adatot is feltüntettünk.

A legnagyobb változtatást az jelenti, hogy a címerhatározás folyamatában a Századokban közölt eredeti rendszer harmadik lépése (az osztatlan címereknél), illetve az ötödik lépése (az osztott címereknél) kimarad. Ebben a lépésben az eredeti rendszer szerint azt kell megállapítani, hogy a pajzs, illetve a fő címermező milyen színű. (Ez lehet arany -– ar, ezüst -– ez, vörös -– vö, kék -– ké, zöld -– zö, fekete -– fe, egyéb szín -– esz, ismeretlen máz -– imá és bundabőr -– bb). A logikusnak az tűnhetne, hogy a címerhatározás során a következő lépéseket követjük: 1. Eldöntjük, hogy a címer egyszerű (EGY) vagy osztott, összetett (OSZ), 2. meghatározzuk a pajzsmező, illetve a fő címermező borítását (színét --– E, K, T), 3. megállapítjuk, hogy a pajzsban, illetve a fő címermezőben a fő címerkép mesteralak (M) vagy címerkép-e (C), 4. meghatározzuk a fő címerábra jegyeit: 4.a. számát, 4.b. külön jegyeit, 4c. helyzetét, 4.d. kiegészítő jegyeit, 4.e. színét.

A Címerhatározó határozói algoritmusa tehát a következő lépésekből áll: 1. Eldöntjük, hogy a címer egyszerű-e (EGY) vagy osztott, összetett (OSZ -– 1. a. hányszor osztott: O, F, H, N, NT), 2. meghatározzuk, hogy a pajzsmező, illetve a fő címermező egyféle borítású-e (E) vagy többféle borítású (T), 2. a. megállapítjuk, hogy a pajzsban, illetve a fő címermezőben nincs-e (n) vagy van-e (v) címerábra, 3. meghatározzuk, hogy ez a címerábra mesteralak-e (M) vagy címerkép (C), 4. megállapítjuk, hogy mi ez a fő mesteralak, illetve címerkép (pó, cöl, hbp, ker, szf, em; emb, tár, áll, term, növ, ec), 5. majd megállapítjuk, hogy a címerben (illetve a fő címermezőben) a fő címerábra főtípusa (Ft) vagy {{Hl|megkülönböztető jegyek|megkülönböztető jegyekkel}} ellátott változata található-e meg (külön jegyek, helyzet, 5.d. kiegészítő jegyek). (Ha két címer között még ezek után sem tudunk különbséget tenni, a 6. lépésben vizsgáljuk a külső címerrészeket: a sisakdíszt, a pajzstartókat stb.)

<br><br>

Szegedi László: ''A rendszerezés és a meghatározás lehetőségei a heraldikában.'' Századok, 1999/1. 145-183145–183. l.[https://hu.wikibooks.org/wiki/F%C3%A1jl:Szegedi_L%C3%A1szl%C3%B3,_C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%A1s,_Sz%C3%A1zadok_1999-1.pdf]

*áll --– állat

*ar --– arany (csak a Századok rendszerében szerepel)

*b --– boglárpajzzsal ellátott címer (csak a Századok rendszerében szerepel)

*bb --– bundabőr (csak a Századok rendszerében szerepel)

*C --– címerkép

*clö --– cölöpölt (csak a Századok rendszerében szerepel)

*cöl --– cölöp

*E --– egyféle borítású alap

*ec --– egyéb címerkép

*EGY --– egyszerű, osztatlan pajzs

*eka --– egyéb kétmázú alap (csak a Századok rendszerében szerepel)

*em --– egyéb mesteralak

*emb --– ember

*esz --– egyéb szín (csak a Századok rendszerében szerepel)

*ez --– ezüst (csak a Századok rendszerében szerepel)

*F --– felezett, kétszer osztott címer

*fe --– fekete (csak a Századok rendszerében szerepel)

*Ft --– a címerábra főtípusú (csak a Címerhatározó rendszerében szerepel)

*H --– harmadolt, háromszor osztott címer

*HA --– hatodolt (csak a Századok rendszerében szerepel)

*ha --– hasított (csak a Századok rendszerében szerepel)

*hbh --– harántolt vagy balharántolt (csak a Századok rendszerében szerepel)

*hbp --– harántpólya vagy balharántpólya

*HE --– hetedelt (csak a Századok rendszerében szerepel)

*hrm -– háromféle borítású alap (csak a Századok rendszerében szerepel)

*imá --– ismeretlen máz (csak a Századok rendszerében szerepel)

*K --– kétféle mázú alap (csak a Századok rendszerében szerepel)

*ké --– kék (csak a Századok rendszerében szerepel)

*ker --– kereszt

*KI --– kilencedelt (csak a Századok rendszerében szerepel)

*KT --– kilencnél többször osztott címer (csak a Századok rendszerében szerepel)

*M --– mesteralak

*Mj --– a címerábra megkülönböztetett jegyű (csak a Címerhatározó rendszerében szerepel)

*N --– négyelt, négyszer osztott

*n --– a pajzsban vagy a fő címermezőben nincs egyéb címerábra (csak a Címerhatározó rendszerében szerepel)

*négy --– négyféle borítású alap (csak a Századok rendszerében szerepel)

*nhn --– négyelt vagy harántnégyelt (csak a Századok rendszerében szerepel)

*no --– nem osztott fő címerpajzs (csak a Századok rendszerében szerepel)

*növ --– növény

*NT --– négynél többször osztott címer (csak a Címerhatározó rendszerében szerepel)

*ntö --– négynél többféle borítású alap (csak a Századok rendszerében szerepel)

*NY --– nyolcadolt (csak a Századok rendszerében szerepel)

*O --– osztatlan (fő) címerpajzs

*OSZ --– osztott, egyesített címer

*osz --– osztott fő címerpajzs (csak a Századok rendszerében szerepel)

*Ö --– ötödölt (csak a Századok rendszerében szerepel)

*pfő --– pajzsfő (csak a Századok rendszerében szerepel)

*pó --– pólya

*pta --– pajzstalp (csak a Századok rendszerében szerepel)

*pvá --– pólyázott vagy vágott (csak a Századok rendszerében szerepel)

*szf --– szarufa (csak a Címerhatározó rendszerében szerepel)

*T --– két- vagy kettőnél többféle mázú alap (a Századok rendszerében többféle mázú alap)

*tár --– tárgy

*term --– természeti tárgy, jelenség

*v --– a pajzsban vagy a fő címermezőben van címerábra (csak a Címerhatározó rendszerében szerepel)

*vá --– vágott (csak a Századok rendszerében szerepel)

*vö --– vörös (csak a Századok rendszerében szerepel)

*zö --– zöld (csak a Századok rendszerében szerepel)

*ø --– az adott címerelemnek nincs rövidítése, vagy külön nem használatos (csak a Századok rendszerében szerepel).