„Címerhatározó/Zsótér címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
...
Magyarország egyik legnagyobb vállalkozójaként volt ismert Zsótér János hajóépítő, akinek a ránk maradt írások szerint 99 hajója úszott a Tiszán, de lehetett ennél sokkal több is [helyesebben
Az egyik alapítója volt a Csongrád-megyei Takarékpénztárnak fiával, Zsótér Andorral együtt, akit később holtáig megválasztottak tiszteletbeli elnökké, s ezt a tisztséget 55 évig viselte. Zsótér Andor — „Szeged Wesselényije” — az 1848-as szabadságharcban honvéd főhadnagyként harcolt a szenttamási ütközetben. A városban és Szatymazon mint hajósgazdát, föld- és szőlőbirtokost ismerték. Apjától örökölt vagyonát tovább gyarapította. Képviselte Szeged városát a megyei közgyűlésen, a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja, a Szabadelvű Kör elnöke volt. 1849-ben, a
szabadságharc idején a ''Széchenyi tér 9.'' szám alatti hatalmas családi házukat átadták kaszárnyának és katonai kórháznak. 1849 júliusában, amikor a Pestről Szegedre menekülő
magyar kormány és a hadügyminisztérium ebbe az épületbe helyezte át székhelyét, ''Szemere Bertalan'' miniszterelnök valószínűleg ide menekítette a Szent Koronát. Itt írta alá Kossuth és ''Nicolae Balcescu'' a magyar-román megbékélési tervezetet. A ''Zsótér-ház''ban iktatták törvénybe 1849. július 28-án a zsidók egyenjogúsítását, mielőtt a kormány és az országgyűlés Aradra távozott volna."[http://moramuzeum.hu/wp-content/uploads/2017/06/A-szegedi-Angyali-%C3%9Cdv%C3%B6zlet-fest%C5%91je-Giorgio-Vasari.pdf]
Bálint Sándor a Zsótérokról azt írja, hogy hajósok, ill. hajóácsok voltak. Zsótér János korának egyik leghíresebb hajósgazdája, azaz víziszállítási vállalkozója volt. Számos gabonaszállító „bőgős" hajója járt a Tiszán és a Dunán Bécs és a Fekete-tenger között.(Bálint Sándor—Pálfy-Budinszky Endre: Szeged város műszaki kialakításának terve. Szeged, 1943.)
*Irodalom:
|