„Címerhatározó” változatai közötti eltérés

Eztlenül követően {{Hl|Csergheő Géza}},<ref>„Hogy részemről is előmozdítsam e nemes czélt, tanulmányoztam az [1884megállapítani.. évi] ötvöskiállítás terjedelmes lajstromát és az ott közölt czímerekből azokat, melyek még határozatlanok, megfejteni iparkodtam.” (Csergheő Géza: ''Családi czimerek régi hazai ötvösműveken''. Archaeologiai Értesítő, 1888/2. 130.[http://real-j.mtak.hu/315/1/ARCHERT_1888_uf_008.pdf]) „Az általam meghatározott, vagy jelenleg meghatározandó czímerek nagyrészt régen kihalt előkelő vagy középrendü vagy külföldi családok czímerei…” (Csergheő Géza: ''Czimerek régi hazai ötvös-müveken''. Archaeologiai Értesítő 1889. 224.[http://real-j.mtak.hu/316/1/ARCHERT_1889_uf_009.pdf])</ref> {{Hl|Csoma József}}<ref>„A Guthkeled nemzetség czímere a legteljesebben, legbiztosabban meghatározható nemzetségi czímer. Útbaigazítanak a nagy számban fennmaradt pecsétek, festett czímerek és sírkövekre, imaszékekre, epitaphiumokra, érmekre vésett domborművek, melyekből kitünik, hogy a leszármazók, a népes nemzetségből elágazott nagyszámú családok mindmegannyian, következetesen hívek maradtak az ősi jelvényhez. (…) Az elmondottak alapján a {{Ch|Gutkeled nemzetség címere|Guthkeled nemzetség}} ős czímerét így határozhatjuk meg: veres mezőben három ezüst jobb-oldalék, sisakdísz a paizsalak, veres zárt szárnyra illesztve. Takaró veres-ezüst.” (Csoma József: Magyar nemzetségi czímerek. Budapest, 1904. 1218–1224. l.)</ref> és {{Hl|Orosz Ernő}}<ref>„A czímereket azonban rendszerint csak az esetben ismertetem, ha azok királyi, fejedelmi adományozásból vagy felsőbb hatóság igazolta jogszerző gyakorlatból kétségtelenül megállapíthatók. Egyébként a czímerleirást mellőzöm egyrészt azért, mert nincs jogomban a család czímerét akár festményekből, akár pecsétekből meghatározni, másrészt pedig azért, mert tapasztaltam, hogy azok felette megbízhatatlanok.” (Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906, előszó)</ref> is használta a fogalmat. A címerhatározás szinonímáját, a címerfejtés fogalmat használta korábban (1889) Thallóczy Lajos, amikor Ujlaki Miklós, boszniai király síremlékének oroszlános címeréről beszél: „e czímert nem tudjuk megfejteni.”<ref>Thallóczy Lajos: Az Ujlakyak síremlékei. Archeológiai Értesítő, (9.) 1889/1. 4.[http://real-j.mtak.hu/316/1/ARCHERT_1889_uf_009.pdf]</ref>