„Heraldikai lexikon/Egyházi heraldika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
33. sor:
==Az egyházi heraldika jellege==
 
Az egyházi címerek (főleg a rendiek) gyakran vétenek a heraldika szabályai ellen és túlzsúfoltak. Az egyházi heraldika alapelve, hogy a tárgyakat a heraldikában szokásos stilizálás helyett a valóságnak megfelelő természetes módon, természetes színekkel kell ábrázolni. A címerábráknak pontos vallásos szimbolikája van. Az egygházi címerek (címer)jogilag csak abban különböztek a világiaktól, hogy nem voltak örökletesek. A 18. század második felében Franciaországban kísérletet tettek arra, hogy a papi címert a viselője halála után örökölhesse valamelyik közeli rokona (testvér, unokaöcs), de ez a kezdeményezés nem eresztett gyökeret. Mivel az egyházi címerek nem örökletesek, a címerek a tisztségek és személyek változásával állandóan változnak és egyszerre több variáns is használatban lehet. Az egyházi címerek (személyiek és intézményiek) jelképei általában vallási jellegűek, szentek vagy az ő attribútumaik. A 14. században elhagyják a címerviselő rangjára vonatkozó címertartozékokat (rangkoronák, sisakok, sisakdíszek stb.), mert azok a fegyveres harcra utalnak, ami a papok számára ma is tilos (noha egyes középkori magyar püspökök aktívan részt vettek a csatában is, és a rangjelölő eszközök később részben visszaszivárogtak a címerbe). Ezért a papi személyek a liturgiai díszeket helyezték a pajzsra és amögé (mitra, infula, pásztorbot, kalap, pallium, kereszt), ezek elrendezése azonban megfelelt a nemesi címereken látható címerrészeknek, tehát a sisak helyébe a mitra került, a siaktakarók helyére a bojtok stb. Ekkoriban azonban nincs a pajzson még mitra, pásztorbot, kereszt és papi kalap stb. sem. A sisak és a sisakdísz később csak kivételes esetben fordul elő. Az említett egyházi rangjelölő eszközök a 15. századtól jelennek meg. Magyarországon először 1365-ben, Kálmán győri püspök (Nagy Lajos törvénytelen fia) címerében jelent meg a püspöksüveg (sisakra helyezve), majd 1423-ban Marcali Dózsa László címerén (sisak nélkül) és 1441-ben Mezőlaki Péter, csanádi püspök címerében. Kezdetben, a 15. században, a püspökök és prépostok csak nagyon kis mitrát, (az érsekek) néha kalapot használtak. A 16. században a mitra egyre díszesebb. A 15. századtól a pajzs mellett néha a pásztorbot is előfordul. Később általában a pajzs tetejére helyezték vagy afölött lebegett. Ha egy apát irányítása alatt több kolostor is áll, címerében használhat pl. 2 pásztorbotot vagy 2 mitrát. Idővel a az apátok pásztorbotjának feje a címerben befelé fordul, a püspököké és érsekeké kifelé.
[[Fájl:Kanizsai István szlavóniai helytartó pecsétje.jpg|bélyegkép|Kanizsai István püspök pecsétje]]
[[Fájl:KANIZSAI ISTVÁN PECSÉTJE.jpg|bélyegkép|]]
[[Fájl:Lenyomatrajz.jpg|bélyegkép|Kálmán győri püspök (1337-1375), Károly Róbert király törvénytelen fiának címere]]
[[Fájl:KÁLMÁN GYŐRI PÜSPÖK PECSÉTJE.jpg|bélyegkép|Kálmán győri püspök másik pecsétje]]
 
A magyar heraldikában a 14. században még megfigyelhető, hogy egy egyházi személy sisakdíszt visel, de a 15. században ennek helyét már rendszerint elfoglalja a megfelelő papi kalap vagy püspöksüveg. A 14. században még szokványos eset, ha egy püspök pecsétjén nem tükröződik az egyházi mivolta. Kanizsai István zágrábi püspök (1356-1376) és szlavóniai helytartó 1363. évi pecsétjén a Kanizsai címer (szárnyas karom) sisakra helyezve szerepel, felette a királyi adományként kapott Anjou sisakdísz is látható. Kálmán püspök (1337—1375) győri várának tornyán a családi Anjou-címer a struccos sisakdísszel együtt szerepel, ugyanakkor a világi megjelenésű sisakdíszes pecsétje mellett volt mandorla alakú egyházi pecsétje is. Albeni Éberhard főkancellár (1404—1419), zágrábi püspök (1397-1406) címere ugyancsak tartalmaz sisakdíszt. Szatmári György (1505-1521 pécsi püspök, 1522-1524 esztergomi érsek) pécsi tabernákulumán (1505 u.) a címerét a Sárkányrend jelvénye köríti, fölötte püspöksüveggel. (1493-ban a királyi kancelláriában dolgozik világi emberként; 1498-ban veszprémi püspök, de továbbra is világi ruhában jár; a pápától 2 éves haladékot eszközöl ki, hogy ne kelljen felvennie az egyházi rendeket; 1501-ben váradi, 1505-ben pécsi püspök; végül csak 1506-ban veszi fel a magasabb papi rendeket és mondja el első miséjét.) Mindez annak jele, hogy egyes magyar főurak az egyházi tisztségben csak jövedelemforrást láttak és közben világi rangjuknak megfelelően éltek, akik a saját bandériumuk élén vonultak csatába. (1330-ban Károly Róbert hadjáratában elesett 3 prépost, 1 plébános és a király káplánjai; 1396-ban Zsigmond király oldalán harcol Kanizsai János érsek a szultán ellen; 1444-ben Várnánál esett el az egri és a váradi püspök; Mohácsnál a királlyal együtt öt püspök is odaveszett.) Ezért szerepel pl. a Sárkányrend jelvénye Báthori Miklós váci püspök nógrádi márványcímerében is, noha egyházi személy nem lehetett tagja ennek a világi lovagrendnek.
 
A fentebb említett egyházi rangjelölő eszközök a 15. századtól jelennek meg. Magyarországon először 1365-ben, Kálmán győri püspök (Nagy Lajos törvénytelen fia) címerében jelent meg a püspöksüveg (sisakra helyezve), majd 1423-ban Marcali Dózsa László címerén (sisak nélkül) és 1441-ben Mezőlaki Péter, csanádi püspök címerében. Kezdetben, a 15. században, a püspökök és prépostok csak nagyon kis mitrát, (az érsekek) néha kalapot használtak. A 16. században a mitra egyre díszesebb. A 15. századtól a pajzs mellett néha a pásztorbot is előfordul. Később általában a pajzs tetejére helyezték vagy afölött lebegett. Ha egy apát irányítása alatt több kolostor is áll, címerében használhat pl. 2 pásztorbotot vagy 2 mitrát. Idővel a az apátok pásztorbotjának feje a címerben befelé fordul, a püspököké és érsekeké kifelé.
 
A templomok, tanintézetek, egészségügyi, szociális és más egyházi intézmények, a szerzetesrendek, kolostorok, zárdák, káptalanok, hiteles helyek általában a védőszentjüket és/vagy atribútumaikat jelenítették meg a címerükben. Magyarországgal szenben Nyugat-Európában a szerzetes rendek elöljárói (apátok, főapátok, prépostok, nagyprépostok, provinciálisok) külön személyes címert is használtak. A központi irányítás alatt álló rendek (kolduló rendek és a fiatalabb rendek) konventjeinek és rendházainak nincs saját címere, a közös rendi címert használják. Ellenben a decentralizált rendek kolostorainak (bencések, premontreiek, ciszterciták stb.), melyek az országgyűlésen is képviseltették magukat, van saját címerük is.
96 ⟶ 104 sor:
 
A plébánosok és papok kalapja vagy birétuma fekete, oldalanként 1-1 fekete bojttal.
 
A magyar heraldikában a 14. században még megfigyelhető, hogy egy egyházi személy sisakdíszt visel, de a 15. században ennek helyét már rendszerint elfoglalja a megfelelő papi kalap vagy püspöksüveg.
 
https://books.google.sk/books?id=lytiAAAAcAAJ&pg=PA182&lpg=PA182&dq=ne+metalla+metallis,+colores+coloribus&source=bl&ots=x_hYzMNwxo&sig=DNiHzZnuZliFweEclqV-9phKOPs&hl=hu&sa=X&ved=0CDAQ6AEwA2oVChMIyNCtmZ71xgIVhrwUCh25Zw_d#v=onepage&q&f=false rangjelölő eszközök 131. l.