„Heraldikai lexikon/Bulla” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor:
Először a Bizánci Birodalomban használtak fémpecséteket. Innen ered a pápai kancellária ólom-[[függőpecsét]]enek használata már a 6. századtól kezdve, éppúgy, mint Nagy Károly és Kopasz
Károly bullái. Ezt követően a 10. században, elsősorban a keletrómai birodalommal folytatott kapcsolatban használtak fémpecséteket az Itáliában és Németországban székelő császárok vagy a
Károly bullái. A pápai bullák általában ólomból készültek a szerénység jelképeként. Ólompecséteket különösen a dél-európai országokban használtak. Magyarországon ritkábban fordul elő, de az első kétségtelenül eredeti és királyi pecsétünk Péter király (1038-1041, 1044-1046) ólombullája és II. Géza uralkodása alatt. Péter és Salamon király ólompecsétjének mérete, az uralkodó ábrázolásának alakja, a feliratok elhelyezése közvetlen bizánci átvételre utal. A császári ólompecsétek az uralkodót mindig mellképben vagy állva ábrázolják, trónon ülve csak a pecsét másik oldalán megjelenő Krisztus látható. 1156-ban is előfordul az ólombulla. Ettől kezdve gyakoribbak az ércből készült magyar bullák.▼
császárságra törő uralkodók a szokásos viaszpecsét helyett. A bizánci minták mutathatók ki még II. Henrik és II. Konrád ll. századi fémpecsétein is.
▲
Az aranypecsétek nyugat-európai használata (először Nagy Károly
| |||