„Címerhatározó/Wemeri címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a ''' Wemeri ''' család címerével foglalkozik. ---- Fájl:Wemeri Zsigmond sírköve, 1500.png|bélyegk…”
 
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
----
[[Fájl:Wemeri Zsigmond (†1500) választott zágrábi püspök sírköve.png|bélyegkép|Wemeri Zsigmond (†1500) választott zágrábi püspök sírköve]]
 
[[Fájl:Wemeri Zsigmond sírköve, 1500.png|bélyegkép|Wemeri Zsigmond sírköve, 1500]]
 
Wemeri Zsigond kincstartó, választott zágrábi püspök
(+1500) sírköve (30. kép) (S 9)<br>
A) 1972-ben került elő a középkori ferences
templom területén, vegyes feltöltésből.<br>
Ltsz.: 72.2.6.<br>
BTM sírkőkiállítása (Dongás pince).<br>
B) Négy darabból összeállítva<br>
Q Vörös márvány; 217 xl04 x22,5 cm<br>
D) A kőlap felső kétharmadát 12 cm széles,
lemezből és erős negyedpálcából álló keretelésű,
mélyített tükör alkotja, benne domborművű
ábra: kerek talpú, szalagkeretes, jobb
haránt vágott, álló, reneszánsz címerpajzs.
Felső mezejében jobbra ágaskodó egyszarvú,
felette fedett korona, az alsó mezőben hatágú
csillag. A pajzs két oldalán kígyózó szalagok.
A tükör felső részén háromsoros, vésett felirat.
A lap alsó harmadában 13,5 cm széles,
lemezből és szimából álló keretelésű, mélyí­
tett tükör, benne kilencsoros, vésett felirat.<br>
E) 1. Reneszánsz kapitális; a felső tükörben 4,5,<br>
az alsóban 3 cm<br>
2. Felül:<br>
OBIIT ADM - CCCCC •
DIE VIIII • MENSIS•
EEBRVARII • (!)
 
Alul:<br>
MOLE • SIGI • SMVNDVS • IACEO
SVB • MA<sup>R</sup>MORIS • HVIVS • WEM<sup>E</sup>RIAE
LVCTVS • CORDOLIVMQz DOMVS •
THEZAVRVM • TENVI • REGIS • DVM •
VITA • MANEBAT • ZAGRABIA • AEIE (!)
CTVS PRESVL • INAEDE • FVI • ANTE •
SEDOCCVBVI • Qz • TRADITA SACRIMA •
FVISSE<sup>T</sup>
• MITRA DECVS • CAPI<sup>TI</sup>
• <sup>PO</sup>NTIF
ICAITE (!) • MEO
 
3. Egyes betűk különleges kialakításúak, így a ''H'' kétszer is a mai ''H'' és ''K'' egymásra írott alakjából áll, az ''S''-t egy alkalommal függőleges vonallal áthúzták, egy esetben a ''D''-t egymásra írott ''P'' és ''D'' alkotja. Néhol elhagyták a szóelvá­lasztó jelet, a kötőszavakat és a prepositiókat a következő szóval egybeírták, a ''FVISSET'' szót viszont két részre vágták, a ''SIGISMVNDVS''
szó két része közé pedig még szóelválasztó jelet is tettek. Gondatlan faragásra utaló jelek is vannak: több helyen egy vagy több kihagyott betűt utólag toldottak felülről be, így a ''MARMORIS'' ''R''-jét, a ''WEMERIAE'' ''E''-jét, a ''SACRIMA'' ''A''-ját, a ''FVISSET'' ''T''-jét, valamint a ''CAPITI • PONTIF TI'' és ''PO'' szótagait, az ''AELECTVS''-ben ''L'' helyett ''I'' szerepel, a ''PONTIFICATE''
szóban elhelyeztek egy felesleges ''I''-t, és a ''TE'' ligatúrában a ''T'' felső szára alulra került. A ''FEBRUARII'' ''F''-je helyén tévesen ''E'' áll. Ligaturák: ''IMA'', ''TE''. A ''QVE'' szócskát a ''Q'' után ''z'' alakú jellel rövidítették, az egyik helyen omega formájú jel is szerepel felette. A szóelválasztók alul hosszú nyúlvánnyal megtoldott, kis ''y''-hoz hasonló jelek.<br>
4. Rövidített szavak: A[nno] D[omini], cordoliumque
és que.<br>
F) 1500 <br>
G) ALTMANN 1973. 82, 87.; 7. kép; Múzeumok új kincsei. Múzsák, Múzeumi Magazin 1973. 3. sz. 47.; KUBINYI-ALTMANN 1975. 137.; KOLLÁNYI B., Az újjáépített Várszínház, Budapest. Magyar Építőművészet 1978. 5. sz. 15.; NAGYBÁKAY 1978.124,125.; MIKÓ 1983. 51; SOLYMOSI L., Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és
az Ernuszt-féle megyei adószámadások. Tanulmányok Veszprém Megye Múltjából. Veszprém 1984. 230. (125. jegyzet); SOLYMOSI L., Az Ernuszt-féle számadáskönyv és a középkor végi népességszám. Történelmi Szemle 28 (1985) 418. (18. jegyzet); KUBINYI 1986. 47.: 1500; MIKÓ 1986. 99.; VARGA-LŐVEI 1990-92. 165. (129. jegyzet), 166. (149. jegyzet); LÓVÉI 1991 20.; LŐVEI 1993. 256.; 10. kép; ALTMANN 1994. 147.; 9. kép; LŐVEI 1995. 248.; LŐVEI 1995a. 15.; KUBINYI 1996.; KUBINYI A., Hivatalnokkarrier a XV század végén: Vémeri Zsigmond királyi kincstartó, zágrábi püspök. In: KUBINYI 1999. 161,168.; Soós 1999. 52. (100. jegyzet).<br>
H) Wemeri Zsigmond életéről: KUBINYI-ALTMANN 1975; KUBINYI 1996.
 
Altmann Júlia – Lővei Pál: Leletegyüttesek a budavári ferences templomból. Budapest Régiségei. 38 (2004) 16-17., 33.
 
[http://epa.oszk.hu/02000/02007/00042/pdf/EPA2007_bp_regisegei_38_2004_009-034.pdf]
 
 
A sírkőtöredékek közül külön figyelmet érdemel egy kiterjesztett szárnyú koronás sassal díszített darab és egy teljesen ép reneszánsz sírkő. Ez utóbbit a törtkővel kifalazott sírban, illetve mellette ferdén bedöntve találtuk. A sírkő mélyített két mezejének közepén vágott címerpajzs van, melynek jobb oldalán csillag, bal oldalán unikornis, tetején pedig korona látható. A címer fölött, ugyancsak a képmezőben a halálozás dátuma olvasható. A sírvers külön mezőben vésett a sírkő alsó harmadában. Felirata antiqua betűtípusú (7. kép). A szöveg szerint a sírkő 1500-ban készült Wemeri Zsigmond részére, aki 1494-98 között leleszi adminisztrátor,4 [4 Kumorovitz B. L., A leleszi konvent oklevéladó működése 1569-ig. Turul 1928. 1 — 39.] Felhévízen prépostsági kormányzó5 [5 Kubinyi A., Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. TBM 16 (1964) 117.] és a királyi pénzügyigazgatásban tevékenykedik. Először alkincstartóként nevezik, majd adminisztrátori címmel a kincstár vezetésével bízzák meg, 1498-ban pedig kincstartói címmel.6 [6 Kubinyi A., A kincstári személyzet a XV. sz. második felében. TBM 12 (1957) 31.] Előkerült sírköve már mint választott zágrábi püspököt említi, de halála miatt felszentelésére már nem került sor.
12 ⟶ 67 sor:
Altmann Júlia: ELŐZETES JELENTÉS A BUDAVÁRI FERENCES TEMPLOM KUTATÁSÁRÓL. Archaeologiai Értesítő 1973. 82-87. [http://real-j.mtak.hu/389/1/ARCHERT_1973_100.pdf]
 
Múzeumok új kincsei. Múzsák, Múzeumi Magazin 1973:3, 47.
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
Altmann Júlia – Lővei Pál: Leletegyüttesek a budavári ferences templomból
(Finds from the Franciscan Church of Buda Castle). BudRég 38 (2004) [11–34.] 17. (bibliográfia)