„Heraldikai lexikon/Páncél” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
34. sor:
</gallery>
A vért és páncél szavakat általában ugyanazon értelemben használják, de vértnek
A vért egyes részei között korszakonként és földrajzilag is nagy eltérések vannak. A vértek két nagy csoportját az északi és déli népek vértezetei alkotják. Különféle korszakokban csak a fejet és a felső testet, majd a kart, a combot és a lábszárat is védték (bőr vagy vas) védőlemezekkel. Vannak gyűrűs, pikkelyes és lemezvértek. A normannok kis gyűrűkből álló páncélját haubertnek nevezték. A lemezvértet sínszerűen egymásba tolt, részben egymást fedő vaslemezek alkották, hasonlóan a rákpáncélhoz, ezért ezt ráknak (de: Krebs) is neveték. Ilyen vízszintesen elrendezett, sínszerűen felfelé összetolt mellvértek Itáliában már 1400 körül is léteztek. Ez nagyobb mozgási szabadságot biztosított, de kevesebb védelmet nyújtott, ezért nem alkalmazták általánosan és csak az 1520-as évektől használták előszeretettel a könnyűlovasságnál. Az ilyen mellvértreket mindig magyar vértnek nevezték, mert elsősorban itt viselték, függetlenül attól, hogy Itáliában vagy Németországban készítettk-e. Az egy darabból álló lemezvérteket 1430 körül találták fel Itáliában, de ezen mellvértek ekkoriban még itt is nagyon ritkák voltak, csak Miksa császár idején terjedtek el (Miksa-vértek). A sima felületű, a mellizmot megformázó lemezvértekkel egyidejűleg jelentek meg Miksa császár utasítására a bordázott (de: gerippt, geriffelt) mellvértek.
|