„Növények/A/Ánizs” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
20. sor:
{{tartalmaz|2-5% (80-90% anetol-tartalmú) illóolaj, 10-30% zsíros-olaj, kolin, 20% fehérje, cukor.
 
{{tartalmaz|2-5% (80-90% anetol-tartalmú) illóolaj, 10-30% zsíros-olaj, kolin, 20% fehérje, cukor.}}
== Felhasználása ==
Az ánizsmagot általában egészben használjuk. Ha kell, össze is törhetjük, de mindig csak a szükséges mennyiséget, mert gyorsan elveszíti jellegzetes aromáját. Fűszerként az egész világon sokoldalúan használják, illóolajat, fehérjét, cukrot tartalmaz.
 
Felhasználható főzelékek (vörös káposzta-, sárgarépa-, tök-, cékla- stb.), vadas ételek, mártások ízesítésére; ezeket egy kevés ánizs előnyösen érdekessé teheti.
 
 
Gyakran teszik édességekbe, gyümölcskompótokba, édes rizsbe, köhögés elleni cukorkákba, pudingokba, tésztákba, süteményekbe, egyes vidékeken még a kenyérbe és a sós süteményekbe is. Sokféle italhoz adják, így puncsokhoz, szirupokhoz, likőrökhöz, édes borokhoz és teákhoz, de leginkább a likőrgyártásban jelentős a felhasználása.
 
=== Ánizslikőrök, ánizsos párlatok ===
Az ánizs adja a görög nemzeti italnak számító ''[[ouzo]]'' (ejtsd: ''úzó)'' jellegzetes aromáját. Házilag főként [[Brandy#Törkölypárlat|törkölypárlatból]] (ritkábban [[Brandy|borpárlatból]]) készítik, ami pedig kereskedelmi forgalomba kerül, azt általában gabonaszeszből. Az eredetileg a ''híoszi pisztáciafa'' gyantájával ízesített, szintén görög eredetű [[likőr]]t, a [[masztika|masztikát]] [[Görögország]]on kívül ánizzsal ízesítik. Az ''anisette'' (vagy ''anis''), mely a [[csillagánizs]]ból készülő [[pastis]]ra hasonlít, egy nagyon édes, színtelen likőr; fő alapanyaga az ánizs.<ref>{{cite web|url=http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/anizs.html|title=Ánizs|publisher=[http://www.terebess.hu/ Terebess Hungária Kft.]}}</ref>
Az ánizs (a [[fehér üröm]] és az [[édeskömény]] mellett) a hasonlóképp karakteres svájci-francia [[abszint]] egyik fő alkotóeleme is.
 
Ha ezen italokat vízzel keverjük, érdekes hatást figyelhetünk meg. Az ánizsolaj (hasonlóan például az édeskömény vagy a koriander illóolajához) vízben nagyon rosszul oldódik, ezért ilyenkor kicsapódik a párlatból és többé-kevésbé átlátszatlan, fehéres színt ad neki. Ez a színváltozás (a ''Louche-hatás'') lehet az egyik oka annak, hogy ezeket az italokat már-már rituálisan isszák.
 
{{Gyógyhatása|Az ánizst étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, hurutoldó, idegerősítő, felfúvódást szüntető, gyomor-, bél- és epebántalmak elleni szerként is használják. A gyermekgyógyászatban mint szélhajtó szinte nélkülözhetetlen. Gyógyszerekhez ízjavítónak adják.}}
 
Magvaiból vízgőzzel illóolajat párolnak le. Származási helyétől függően az ánizsmagból 6–9% [[ánizsolaj]] vonható ki.
 
Használják illatosításra, gyenge [[hashajtó]]nak, és a belső elválasztású ''secretumok'' ([[tej]], [[köpet]]) gyorsabb kiválasztására. A tetveket gyorsan elpusztítja, ezért kenőcsként vagy borszeszes oldatban fejtetvek ellen is alkalmazzák.
 
A [[Bőr (biológia)|bőrt]] érzékenyítő és/vagy enyhén irritáló tulajdonságai miatt tartós, több hetes használata nem ajánlott.
 
A háziállatok féregűző szereinek egyik alkotója.
 
== Jegyzetek ==