|
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Kertészet]]
{{K-főcím}}
[[Fájl:Soil profile.jpg|bélyegkép|jobbra|Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével]]
A '''talaj''' a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. A talaj a [[w:föld|föld]]i [[w:élet|élet]] egyik alapja, a [[w:Növények|növény]]eket (és ezáltal az [[w:állatok|állatok]]at, valamint az [[w:ember|ember]]t) ellátja [[w:tápanyag|tápanyag]]okkal, [[w:víz|víz]]zel, megköti és átalakítja az anyagokat.
== Talajképződés ==
A talajképződés első lépése az alapkőzet '''[[w:fizika|fizika]]i mállása''', azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a [[w:fagy|fagy]], [[w:szél|szél]] és víz által apróbbakká. Ezt követi a '''[[w:kémia|kémia]]i mállás''', mely során a [[w:kőzet|kőzet]] lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés [[w:biológia|biológia]]i fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző speciális szerves-anyagforma, a [[w:humusz|humusz]].
A különösen termékeny mezőgazdasági talajok egyik legfőbb ismérve az agyag-humusz-komplexek jelenléte. E folyamat legfőbb aktiválóinak a földigilisztákat (''Lumbricidae'') tekintik, bélcsatornájukban ui. az agyagásvány és humuszanyagok közötti szoros és tartós kapcsolódás fokozottan megy végbe.
'''A''' szint : A talajok felső humuszos rétege, mely erodált területen hiányozhat. Kilúgozásos talajoknál az alluviális réteget jelenti, ahol csökkent a Fe, Al és agyagtartalom. Jellemző a podzolos, pszeudoglejes és agyagbemosódásos barna erdőtalajokra, valamint a szikes szologyokra és szolonyecekre. Színük kifakult, fakószürke vagy fakó-rőt. Nem kilúgozott talajoknál ez a sötét elhumuszosodott réteg, mely jellemző a csernozjomokra, réti talajokra, humuszos homok és öntés talajra és a láptalajra. Az A szinten belül gyakran elkülönítjük a szántott réteget és feljegyezzük az előforduló tömődött ún. "eketalp-réteget".
'''B''' szint : Az '''A''' szint alatti, általában csekélyebb biológiai aktivitású réteg. Kilúgozásos talajoknál ez a felhalmozódási (illuviális) szint, ahol az agyagos részek és a Fe-, Al-oxidok feldúsulnak. A nem kilúgozásos talajoknál ez az átmeneti szintet jelöli, melyben a humusztartalom fokozatosan csökken.
'''C''' szint : '''A B''' szint alatti humuszmentes mállott talajkőzet, melyben gyakran található víz-oldható és egyéb sók (mész, gipsz stb.) kiválásából származó felhalmozódás. E rétegeket, kemény padokat fel kell jegyezni.
Amennyiben a talajképző kőzet alatt más anyagú ágyazati kőzet található,
'''D''' szint jelölést kap.
Esetenként önálló réteget alkot a redukciós viszonyokat, anaerob körülményeket jelző '''G''' szint (glejes talajszint).
== A talaj termékenysége ==
A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található [[w:szerves anyag|szerves anyag]], azaz a '''humusz''' mennyisége és minősége. A humusz ''tápanyagot'' szolgáltat, javítja a ''szerkezetet'', valamint az ásványi alkotókkal együtt [[w:kolloid|kolloid]]okat képez.
== A talajban végbemenő természetes folyamatok ==
A termékenységet meghatározó legfontosabb folyamatok a ''mállás'', a ''nitrifikáció'', ''ammonifikáció'', ''humuszképződés'' és a ''[[w:nitrogén|nitrogén]]kötés''.
Más megközelítésben a talaj kialakulását befolyásoló tényezőket két csoportra osztjuk:
#Felülről lefelé ható tényezők:
#*csapadék
#*gyökerek által kiválasztott anyagok
#Alulról felfelé ható tényezők:
#*talajvíz
#*alapkőzet
#*növények felszívó ereje
== Talajtípusok ==
Az alapkőzet, az [[w:éghajlat|éghajlat]] és a [[w:Növények|növény]]zet befolyása alatt különféle talajtípusok alakulhatnak ki.
=== Osztályozási szempontok ===
A Földön nagyon sok talajtípus található. Ezek különbözőképp osztályozhatók. A talajtani szakemberek néhány egymástól jelentősen különböző nagyobb csoporton belül több kisebb csoportot különítenek el.
Az osztályozás szempontjai:
* talajrészecskék ''mérete'' (homok-, vályog-, agyag; a részecskék csökkenő mérete szerint)
* ''szerves-anyagtartalom'' és ''termékenység''
* ''alapkőzet'', a kialakulás ''[[w:földrajz|földrajz]]i helye''
* a ''talajképződés módja'', a talajok ''kora'' stb.
szerint.
==Talajpusztulás==
Vannak olyan behatások is, amelyek a talaj vékonyodását, fogyását, terméketlenné válását idézik elő. Ezt igyekszik gátolni a talaj védelmét biztosítani igyekvő szabályozások [http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk2/2-02.htm].
== Talajtípusok ==
== Homoktalaj ==
:Jó levegő és vízáteresztő képességű, hamar felmelegszik, de ugyanilyen gyorsan le is hűl, illetve kiszárad. Tápanyagban szegény talajtípus. A szél gyakorlatilag viszi, amerre akarja. Előnye, hogy kézi eszközökkel igen könnyen megmunkálható.
:Az ilyen típusú talajnál a humusz és szerves-anyag tartalom növelése a leglényegesebb, hogy kötöttebbé váljon. A folyamatos talajtakarás nélkülözhetetlen.
== Vályogtalaj ==
:Humuszban gazdag talajtípus, jó a hő, víz, oxigén és tápanyagtároló tulajdonsága. Legtöbbször meszet is tartalmaz. A nehéz, agyagos vályogtalaj, a könnyű homokos vályogtalaj között különböző átmenetek léteznek. A humuszban gazdag vályogtalaj finom morzsákra különül az ujjaink között.
:A vályogtalajok termékenységét megőrzi és fokozza a komposzt, a talajtakarás és a vetésforgó alkalmazása.
== Agyagtalaj ==
:Természeténél fogva az ilyen talaj kötött, a vizet és levegőt alig engedi át, lassan melegszik föl. Nagy melegben hajlamos, hogy rögösödjön. Nedves időjárás esetén összetapad. Rendelkezik a tápanyag raktározásának képességével, megművelése azonban igen nehéz, fellazítani komoly munka.
:A kézbe vett nyirkos agyagtalajt úgy lehet formázni, akár a gyurmát. Homok adagolásával, komposzt bedolgozásával tudjuk a szerkezetét javítani, a talaj takarása pedig a gyorsabb átalakulást segíti elő.
:Az altalj javítására zöldtrágya növényeket használjunk. Rendkívül termékennyé válik, ha a szerkezetén sikerül javítanunk.
== Láptalaj ==
:Szerves maradványokból épülnek fel. Savanyú, tápanyagban szegény és nagy a víztartalma. A láptalaj olyan, mint a szivacs, mivel igen magas a tőzegtartalma.
:Javítására homokot, vályogot meszet és komposztot kell felhasználni.
== Humusz ==
:A humusz a talajlakó élő szervezetek szerves komplexusa. A humuszban gazdag szerkezetű talaj erősen magába szívja, és meg is tartja a tápanyagot, levegőt és vizet.
:A humusz nem egy "állandó" anyag, hanem folyamatosan változik. A talajlakó élőlények folyamatosan alakítják át. Az avar, az elszáradt növényi részek, lehulló ágak laza szerkezetű, lassan korhadó réteget alkotnak. A lebomlás és felépítés egyensúlyban van.
:A kertünk humuszrétegét folyamatosan tudjuk szinten tartani a zöldtrágya növényekkel és a mulcsozással.
| 