„Növények/B/Borsmustár” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Növények kategória hozzáadva (a HotCattel))
Nincs szerkesztési összefoglaló
__NOTOC__
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:NövényekZöldségfélék]]
[[Kategória:]]
{{KNöv-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{Szk-gyógynövénynövény-abc}}
[[Fájl:Eruca sativa 1 IP0206101.jpg |bélyeg|jobbra|200px|Rukkola]]
 
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Eruca sativa}}
{{népies|Idegen eredetű elnevezései: rukola, rukkola, rukkoli, arugula.}}
{{népies| }}
 
A borsmustár a káposztafélék ''(Brassicaceae)'' családjába tartozó növényfaj, világszerte termesztett saláta-, fűszer- és olajnövény.
:A Földközi-tenger térségében (a Mediterráneumban) őshonos, de termesztése vagy behurcolása révén Európa más részein és a világ számos táján is elterjedt, mint például Iránban, Afganisztánban, Turkesztán területén, Mongóliában, Indiában, az Egyesült Államokban és Oroszországban.
 
:Magyarországon a második világháborút követően terjedt el igazán, feltehetően annak köszönhetően, hogy magjait a külföldről származó lenmagokkal együtt rendszeresen behurcolták, így főleg lenvetések gyomtársulásainak tagjaként tenyészett az alföldeken (Tiszántúl, Duna–Tisza köze, Duna-völgy, Dél-Dunántúl, Kisalföld). Később a rendszeres talajmunkák nyomán visszaszorult,[1] manapság azonban ismét gyakoribb.[2]
Jellemzése
 
:Tavasszal csírázó, nyár eleji egyéves növény, azaz Ujvárosi Miklós gyomnövény-életformarendszerében a T3 csoportba tartozik, rövid élete során vékony orsógyökeret fejleszt. Megjelenése változatos mind nagyságát, mind szőrzetének és termésének jellegeit tekintve, melyek alapján – vitatható módon – 40 fajcsoportot különítettek el a fajon belül.[3] Legfeljebb 1 m magasra nő meg, felálló szára egyszerű vagy elágazó. A növényt vagy mindenütt gyéren szőr fedi, vagy szinte teljesen kopasz.
 
:A kifejlett növény levelei általában lantosan szeldeltek: az egyenlőtlenül elhelyezkedő levélszeletek mindegyikének széle lekerekített, s míg a végső szelet szélesebb, addig a 4–10 (a levél jobb és bal oldalán egyaránt 2–5) oldalsó, hosszúkás-lándzsás vagy szálas alakú szelet keskenyebb. A nyeles alsó levelek végső levélszelete nagyobb, mint a gyakran ülő középső és felső leveleké. Előfordul, hogy a legfelső levelek nem szeldeltek, hanem épek, a szeldeltség pedig legfeljebb csak annyiban mutatkozik rajtuk, hogy levélszélük fogas (esetleg majdnem ép). Virágai négytagúak, végálló fürtvirágzatban nyílnak nemcsak a hajtástengely csúcsán, hanem az oldalhajtások végén is, Magyarországon a nyár elején, májustól június végéig. A szálas-kerülékes alakú csészelevelei 7–12 mm hosszúak, tompák. A fehér, krém-fehér vagy halványsárga színű, bíbor vagy ibolyaszín erezetű sziromlevelei szétállnak, 15–20 mm hosszúak, ék vagy visszás tojásdad alakúak.
 
:Az elvirágzást követően erősen megnyúló virágzati tengelyhez simulva, de felfelé állva, rövid kocsányon helyezkednek el a 12–25 mm hosszú és 3–6 mm széles becőtermések, melyek csőre lapos és kétélű. A becőkben gömbölyded, 1,5–2,5 mm átmérőjű, sárgásbarna vagy világosbarna színű magok foglalnak helyet.
 
:Magja gyorsan és egyenletesen csírázik, ennek megfelelően egyrészt könnyen termeszthető, másrészt gyomnövényként is hamar megjelenhet, de rendszeres talajmunkával egyúttal könnyen el is távolítható.
 
 
:Magyarországon ritkán termesztik, inkább elvadultan vagy behurcoltan fordul elő vetési gyomként.
 
:A száraz, meleg, napsütéses helyen fejlődő borsmustár leveleinek íze erősebb, keserűbb, mint a nedves, hűvös helyen tenyészőké.
 
:Az aromás, kellemesen csípős, borsos ízű, zsenge leveleit salátákban fogyasztják, de fűszerként is felhasználják mártásokban, párolt zöldségekben, illetve ételeket díszítenek velük.
 
:A szintén fogyasztható virágainak aromája enyhébb a levelekénél.
 
:Magvaiból csípős, erős illatú mustárt készítenek például Franciaország déli részén és Görögországban, illetve savanyú ízű olajat (taramiraolaj, jambaolaj) préselnek Indiában és Iránban.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
 
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
</div></div></div>
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}
{{commonskat|Eruca sativa|{{SUBPAGENAME}}}}
217 076

szerkesztés