„Szakácskönyv/Halak/Mit-mihez” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
76. sor:
|[[w:Karika keszeg|Karika keszeg]] || roston sütve, párolva, olajban pácolva || [[Kép:karika keszeg.jpg|150px]] || Rajhal, amely a fenék közelében tartózkodik. Gyakran közös csapatokat alkotnak a dévérkeszegekkel. Tápláléka apró fenéklakók és növényi anyagok. Május-júniusban ívik. Az ivarérettséget 3-5 évesen éri el, amikor már 10-12 centiméter hosszú.
|-align="center"
|[[w:Kecsege|Kecsege]] ||Nem fogható hal<br/>Elkülönítő bélyegek
|[[w:Kecsege|Kecsege]] ||Ízletességének, szálka nélküli húsának köszönhetően népszerű, ikrájából igen jó kaviár készíthető. roston sütve, párolva, paprikásnak, halászlébe, hidegen || [[Kép:Acipenser ruthenus.jpg|150px]] || A kecsege a tokfélék családjába tartozik.
– ormánya van, a szája előtti rojtozott bajusz­ szálak hátrasimítva elérik a felső ajkat ||[[Kép:Acipenser ruthenus.jpg|150px]] || A kecsege a tokfélék családjába tartozik.Ízletességének, szálka nélküli húsának köszönhetően népszerű, ikrájából igen jó kaviár készíthető. Roston sütve, párolva, paprikásnak, halászlébe, hidegen
|-align="center"
|[[w:Kősüllő|Kősüllő]] ||húsminősége kiváló, a süllőével azonos, roston, egyben sütve, rántva, párolva, hidegen is készíthető. ||[[Kép:Sander volgensis (Gmelin 1789) als Lucioperca volgensis Fig 169 (Matschie et al. 1909).svg|150px]] || A kősüllő a meleg, nyugodt, kemény aljzatú vizeket kedveli, amelyek nyáron kissé zavarossá válnak. Tápláléka kisebb halakból áll.
151 ⟶ 152 sor:
|[[w:Széles durbincs|Széles durbincs]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Gymnocephalus baloni Széles durbincs.jpg|150px]]|| Táplálékát kezdetben planktonszervezetek, férgek, apró rákok, rovarlárvák és puhatestűek alkotják. A folyók viszonylag gyors áramlású, oxigénben gazdagabb részein, kövek között él. A köveket búvóhelyként használja és csak szürkületkor hagyja el, nappal általában inaktív. Nem alkot rajokat és feltételezhető róla a territórium tartás is.
A márna- és dévérzóna áramláskedvelő reofil hala, de ezek ellenére holtágakban és állóvizű csatornákban is megtalálható. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az erőteljes időszakos áramlások idején eljut ilyen helyekre. Megfigyelték, hogy az ilyen helyekre került példányok milyen nagy számban gyűlnek össze a visszajutásukat akadályozó zsilipkapuknál, ezzel is azt igazolva, hogyha tehetnék ők bizony visszatérnének az áramló vízbe.
|-align="center"
|[[w:Széles kárász|Széles kárász]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] ||[[Fájl:Carassius carassius2.JPG|150px]] ||Elkülönítő bélyegek: magas hát, sűrűn fogazott bognártüske, lekerekített szegélyű úszók.
|-align="center"
|[[w:Szilvaorrú keszeg|Szilvaorrú keszeg]] || húsa közepesen zsíros különösen füstölve ízletes. Külföldön jelentős mennyiséget dolgoz fel a konzervipar. || [[Fájl:Vimba vimba.jpg|150px]] || A homokos vagy iszapos medrű, lassú folyású vizeket vagy a tápanyagban gazdag sík vidéki tavakat kedveli. A szilvaorrú keszeg félénk, rajhal, amely nyáron a sekélyebb part-menti vizekben tartózkodik.
176 ⟶ 179 sor:
|[[w:Vágó csík|Vágó csík]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]|| [[Kép:Steinbeisser 001.jpg|150px]] || Apró, fenéklakó gerinctelen szervezetekkel táplálkozik, de szerves törmeléket is fogyaszt. Alkonyatkor indul táplálékot keresni, a nap többi részben homokba ássa magát vagy kövek alá rejtőzik.
|-align="center"
|[[w:Vágódurbincs|Vágódurbincs]] || Nem fogható hal<br />Elkülönítő bélyegek:
|[[w:Vágódurbincs|Vágódurbincs]] || húsa a süllőéhez hasonló ízű || [[Fájl:Gymnocephalus cernuus.jpg|150px]] || A Duna mentén dürgencs, a Balaton-partján vaskó, más vidékeken borholy, disznóhal, dörgecs, dörgécse, dörgicse, durbincs, durda, görgécse, lecserlecs, lezsér, maca, paptetű, tüskéshal, tövishal, vargahal, vasénta, vasko, vízidarázs, taknyos maca néven ismerik. A 150 mm-es testhosszt ritkán haladja meg. Eleven vizű állóvizek és csendesebb folyások lakója; elsősorban a fenéken, illetve annak közelében tartózkodik. Falánk apró-állatevő, ikra- és ivadékpusztító, a haszonhalak táplálékvetélytársa, így gyomhalnak minősíthető, noha a ragadozók takarmányhala is, a Balatonban fontos tápláléka a süllőnek és az angolnának.
– a két hátúszó egybenőtt
– oldala szabálytalanul
|[[w:Vágódurbincs|Vágódurbincs]] || húsa a süllőéhez hasonló ízűfoltozott || [[Fájl:Gymnocephalus cernuus.jpg|150px]] || A Duna mentén dürgencs, a Balaton-partján vaskó, más vidékeken borholy, disznóhal, dörgecs, dörgécse, dörgicse, durbincs, durda, görgécse, lecserlecs, lezsér, maca, paptetű, tüskéshal, tövishal, vargahal, vasénta, vasko, vízidarázs, taknyos maca néven ismerik. A 150 mm-es testhosszt ritkán haladja meg. Eleven vizű állóvizek és csendesebb folyások lakója; elsősorban a fenéken, illetve annak közelében tartózkodik. Falánk apró-állatevő, ikra- és ivadékpusztító, a haszonhalak táplálékvetélytársa, így gyomhalnak minősíthető, noha a ragadozók takarmányhala is, a Balatonban fontos tápláléka a süllőnek és az angolnának, húsa a süllőéhez hasonló ízű.
|-align="center"
|[[w:Vágótok|Vágótok]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]|| [[Fájl:Acipenser nudiventris.jpg|150px]]|| Oroszországban Nyugat-Szibériáig honos, de megtalálható az Urálban és a Volgában is. Az Al-Dunában is gyakori, hazánkba csak igen ritkán jut el, de a dunában és a Tiszában is fogtak már.