„Növények/K/Kúszó fajdbogyó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Gaultheria procumbens}}
{{népies|keleti teabogyó, dobozbogyó, fogolybogyó, szarvasbogyó, henye fajdbogyó, vagy amerikai fajdbogyó}}
{{népies|}}
A kúszó fajdbogyó, vagy latinul Gaultheria procumbens (keleti teabogyó, dobozbogyó, fogolybogyó, szarvasbogyó, henye fajdbogyó, vagy amerikai fajdbogyó) a fajdbogyók egy faja, mely Észak-Amerika északkeleti területein őshonos Új-Fundlandtól nyugatra egészen Manitoba délkeleti területeiig és dél felé Alabamáig.[1] A hangafélék családjába tartozik.[2]
 
A hangafélék (Ericaceae) csaljádba tartozó fajdbogyó nemzetség mintegy 135 fajt számlál.
Tartalomjegyzék
A '''kúszó fajdbogyó''', vagy latinul Gaultheria procumbens (keleti teabogyó, dobozbogyó, fogolybogyó, szarvasbogyó, henye fajdbogyó, vagy amerikai fajdbogyó) a fajdbogyók egy faja, mely Észak-Amerika északkeleti területein őshonos Új-Fundlandtól nyugatra egészen Manitoba délkeleti területeiig és dél felé Alabamáig.[1] A hangafélék családjába tartozik.[2]
 
A kúszó fajdbogyó egy törpecserje és jellemzően 10–15 cm magasra nő. Levele örökzöld, tojásdad, ovális alakú, 2–5 cm hosszú, 1–2 cm széles, olajmirigyekkel, amikből a fajdbogyóra jellemző "télizöld" azaz, édes-mentás igazi hamisítatlan téli-tea hangulatú illat árad. Virága harang alakú, 5 mm hosszú, fehér és fürtben, illetve különállóan nyílik. Nyáron virágzik. Bogyós gyümölcse van, ami egy 6–9 mm átmérőjű száraz kapszulában foglal helyet és húsos csészelevelek veszik körül.[3]
1 Méret és habitus
2 Felhasználása
3 Szerepe az ökoszisztémában
4 Köznyelvben elterjedt nevei
5 Lásd még
6 Hivatkozások
 
Savas kémhatású talajt kedvelő acidofil növény. Főleg erdei fenyő és keményfa erdők alkotta társulásokat kedveli, bár inkább csak a naposabb területeken hoz bő termést.[4]
Méret és habitus
 
A kúszó fajdbogyó hosszú rizómái segítségével "kúszik" a talajon. Ezek a rizómák a talaj felső 20–30 mm-es rétegében találhatóak. A sekély talajban rejtőző rizómák miatt ugyan a legtöbb erdőtüzet nem éli túl, de a rövid ideig tartó, illetve enyhe lefolyású erdőtüzek sértetlenül hagyhatják a rizómát, amelyből a növény képes újranőni akkor is, ha a föld feletti részeket teljesen elemésztette a tűz.[4]
A kúszó fajdbogyó egy törpecserje és jellemzően 10–15 cm magasra nő. Levele örökzöld, tojásdad, ovális alakú, 2–5 cm hosszú, 1–2 cm széles, olajmirigyekkel, amikből a fajdbogyóra jellemző "télizöld" azaz, édes-mentás igazi hamisítatlan téli-tea hangulatú illat árad. Virága harang alakú, 5 mm hosszú, fehér és fürtben, illetve különállóan nyílik. Nyáron virágzik. Bogyós gyümölcse van, ami egy 6–9 mm átmérőjű száraz kapszulában foglal helyet és húsos csészelevelek veszik körül.[3]
 
Gyümölcse ehető, menta ízű.[5] A levelekből és a törpecserje zsengébb hajtásaiból finom gyógyteát készítenek a szokásos szárítási és egyedényes főzési folyamat során. Annak érdekében, hogy a levelekben minél több metil-szalicilát maradjon, néhány nappal a fogyasztás előtt meleg vízben erjesztik.[6]
Savas kémhatású talajt kedvelő acidofil növény. Főleg erdei fenyő és keményfa erdők alkotta társulásokat kedveli, bár inkább csak a naposabb területeken hoz bő termést.[4]
 
A kúszó fajdbogyó hosszú rizómái segítségével "kúszik" a talajon. Ezek a rizómák a talaj felső 20–30 mm-es rétegében találhatóak. A sekély talajban rejtőző rizómák miatt ugyan a legtöbb erdőtüzet nem éli túl, de a rövid ideig tartó, illetve enyhe lefolyású erdőtüzek sértetlenül hagyhatják a rizómát, amelyből a növény képes újranőni akkor is, ha a föld feletti részeket teljesen elemésztette a tűz.[4]
Felhasználása
XIX. századi illusztráció
 
Gyümölcse ehető, menta ízű.[5] A levelekből és a törpecserje zsengébb hajtásaiból finom gyógyteát készítenek a szokásos szárítási és egyedényes főzési folyamat során. Annak érdekében, hogy a levelekben minél több metil-szalicilát maradjon, néhány nappal a fogyasztás előtt meleg vízben erjesztik.[6]
 
A kúszó fajdbogyó, vagy ahogyan sokfelé hívják: teabogyó ízét fagylaltok és rágógumi ízesítéséhez is felhasználják.
Szerepe az ökoszisztémában
 
A kúszó fajdbogyó ugyan nem játszik meghatározó szerepet egyetlen faj életében sem, mégis az a tulajdonsága, hogy segíti rendszeresen növelni az őt körülvevő ökoszisztéma biomasszáját, megnöveli az ökoszisztémában játszott szerepét. Gyümölcse egész télen át fennmarad és fogyasztható. Egyike azon kevés táplálékforrásnak, amelynek a levele zöld marad télen is. A fehérfarkú szarvas minden részét előszeretettel fogyasztja, és egyes területeken a kúszó fajdbogyó jelenti az egyik fő téli táplálékforrását. Más állatoknak is táplálékul szolgál, mint például: a vadpulyka, hegyesfarkú fajd, virginiai fogasfürj, fácán, fekete medve, fehérlábú egér, valamint a vörös róka. A keleti mókus egyik kedvenc tápláléka a kúszó fajdbogyó, míg Virginiában a szürke mókus számára a növény zöld levelei jelentenek téli kiegészítő táplálékforrást.[7]
Köznyelvben elterjedt nevei
 
Egyéb gyakori nevei közé tartozik: kanada-tea, szarvasbogyó, őrölt bogyó, hegyibogyó, hegyi tea, fogolybogyó, illatbogyó, illatos fajdbogyó, tavaszias fajdbogyó, viaszklaszter,[8] és teabogyó.
 
Bár ezt a növényt is gyakran nevezik fogolybogyónak,[9] valójában ezen a néven inkább a talajtakaró tulajdonságú Mitchella repens - valódi fogolybogyó ismert.
Lásd még
 
5 '''Lásd még'''
'''Fajdbogyók'''
*[[Növények/A/Alpesi fajdbogyó|Alpesi fajdbogyó]] Gaultheria humifusa
*[[Növények/N/Nyugati teabogyó|Nyugati teabogyó]] vagy [[oregoni fajdbogyó]] Gaultheria ovatifolia
 
 
:
:
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
204 641

szerkesztés