„Heraldikai lexikon/címerábra” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
névváltozatok sablonnal AWB |
||
1. sor:
▲<big>írásjelek, -jel, kép (Nyiri 1831. 319.), ábrázolás, ábrázolat (Lánghy 1827. 118.), czímertárgy (Turul), címerkép (embléma), jel (Püspöki Nagy, Rozsnyó 17. l. és 27. l.), jelvény (Püspöki Zseliz 31.), címerjelvény (uo. 31.), czímerjelvény (Borovszky-Baranyai 592.[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0018/15.html]), alak (Forgon 622. l.), motívum, címeralak (Honismeret 1999/4. 8. és 9. l.), czímeralak, jelvény <a külső címerrészekkel együtt> (mindkettő: Turul 1883/3.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html]), czímeralak (Deák Farkas Turul, 1883/3. 110.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html]), címeralak (Püspöki Nagy, Zseliz 30.), pajzsalak (Forgon 31. l.), pajzsbeli kép (Gömbös 36. l.), képlet (Nagy Iván III. 44. l., VI. 69. l.), czímertypus (Bárczay 7.), typus (Bárczay 8.), alkatrész (Réthy 1890. 191.), parola: jel (Pápai/Bod 670.), czimer-idom (Myskovszky ArchÉrt. 1889/1. 51.[http://real-j.mtak.hu/316/1/ARCHERT_1889_uf_009.pdf]), képlet (Nagy Iván ArchÉrt. 1870/12. 231. [http://real-j.mtak.hu/289/1/ARCHERT_1870_002.pdf]), címearalak (Holl ArchÉrt. 1983. 225.[http://real-j.mtak.hu/381/1/ARCHERT_1983_110.pdf]), címerpajzsdísz, címerdísz (Magyar Kálmán ArchÉrt. 1975. 129.[http://real-j.mtak.hu/391/1/ARCHERT_1975_102.pdf]), czimerdísz (Vas. Újs. 1854-1860 [http://epa.niif.hu/00000/00030/00261/datum07102/cim207108.htm]), heraldikai alak (Kalmár János ArchÉrt 1960. 65. [http://real-j.mtak.hu/358/1/ARCHERT_1960_087.pdf])
</big> ▼
▲<big>de: Wappenfigur, Körper, Figur, en: device, armorial bearing, charge, fr: charge, pièces héraldiques, la: figura, symbolum, cz: figura, erbovní znamení, znakový znamení
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
<div class="keretbal" style="width:40%; border:1px; background-color:#FF6">
<big> "A tzímereken előjövő írásjelek: természeti, mesterségi és tzímeriek.
1.) A' természeti figúrák embereknek, emberi tagoknak (mint a' karjel, az ármálisokon) állatoknak, plántáknak, tsillagoknak, 's más égitesteknek, tsuda-állatoknak képei.
22 ⟶ 11 sor:
2.) A' mesterségi figúrák: a' kőfalak, várfalak, tornyok, hídak, oszlopok, edények, ruhák, eszközök, szerszámok, 's kivált a' katonai tzímereknél: hadakozó szerszámok, buzogányok, dárdák, kardok, zászlók, dobok, (ágyúk).
3.) A' tzímeri figúrák igen sokfélék, a' mint az egyes vonásoknak le, vízszint, óldalt menő sokféle erányai által, vagy egyenlő mezőkre, vagy más-más nagyságúakra osztathatnak el. Ezek a figúrák a' színek öszvetételeivel kettősítetvén, számtalan figúrákat állíthatnak elő." (Nyiri 1831. 319-320.)
"[Pápai Páriz Ferenc, Ars heraldica című művének XIV. fejezetében] A mi a czímeren a paizs, a sisak, a korona. és foszlányokon kívül van, czímeralakok neve alatt értetik. Czímeralak lehet, a mi csak lefesthető minden. Az első czímeralakok szorosan véve voltak a sebhelyek, forradások, nyilak, kopják, eltört dárdák részei, az ellenségnek vagy a hősnek, elvesztett testrészei; vagy vitézségjelei vagy hivataljelvényei, vagy rendjelvények. A legfőbb alakok, melyek a paizsban vannak; másodrangúak, melyekben a paizs van, s harmadrangúak
a paizstartók. A rómaiak a paizsokra az ezredek számát írták, most írják például az erdélyi fejedelmi családok közül az Apaffyak a ''szőlővesszőt''; a Rákócziak a ''kereket'', a Bethlenek a ''darut''; a Báthoriak a ''körmöket'' stb." (Deák Farkas: Az első magyar czímertan. Turul, 1883/3. 110.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html])
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
'''Címerábra''' szűkebb értelemben a [[pajzs]]on előforduló mindenféle stilizált ábra. [[Mesteralak]]okra és [[címerkép]]ekre oszlanak.
40 ⟶ 28 sor:
==A címerébrák eredete==
A pajzsok színezése úgy keletkezett, hogy a pajzsot fémlemezzel, színes szövettel vagy bundabőrrel vonták be, később pedig a pajzs bevonására alkalmazott szövetet krétás enyvbe mártották és ezt festették be. Az élő heraldika korában ezért a pajzsokon alkalmazott egyes színárnyalatok nem voltak pontosan meghatározva, mert pl. a kék bársony más színű, mint a kék posztó és a kék posztó vagy a kék selyem stb. Amióta azonban a címereket már nem használják fegyverként, hanem festett képek, a színek határozottak.
Mivel a reneszánsz koráig olajfestékek nem voltak, és a tempera-, valamint az enyvfestéket az eső lemosta volna, kezdetben festés helyett kivágott képekkel díszítették a pajzsot. A középkorból is fennmaradt néhány festett és fémből készült címeres pajzs, de ezek csak díszpajzsok voltak, amelyeket nem harcban vagy lovagi tornán használtak, hanem ünnepi alkalmakkor, mint amilyen II. Vencel cseh király koronázási menetének pajzsa (1297), amelyen az oroszlán gyöngyökből volt kirakva és a karmai rubinból voltak.
▲Mivel a reneszánsz koráig olajfestékek nem voltak, és a tempera-, valamint az enyvfestéket az eső lemosta volna, kezdetben festés helyett kivágott képekkel díszítették a pajzsot. A középkorból is fennmaradt néhány festett és fémből készült címeres pajzs, de ezek csak díszpajzsok voltak, amelyeket nem harcban vagy lovagi tornán használtak, hanem ünnepi alkalmakkor, mint amilyen II. Vencel cseh király koronázási menetének pajzsa (1297), amelyen az oroszlán gyöngyökből volt kirakva és a karmai rubinból voltak.
A pajzsot különféle módon alakították címeres pajzssá. Bőrrel, bundabőrrel és szövettel való vonták be, fémlemezekkel, pántokkal és szögekkel verték ki, természetes tárgyakat szögeztek rá és
bizonyos alakok körvonalait erősítették rá. Ezen képeket általában szövetből vágták ki. Később, amikor a pajzs már csak dísztárgy volt, a színeket és a címerábrákat festéssel tüntették fel rajta. A festett pajzsok enyves krétába áztatott vászonnal voltak bevonva.
| |||