„Heraldikai lexikon/heraldika” változatai közötti eltérés

A '''címerművészet''', a címerábrázolás tana vagy címergyakorlat a címerek szabályos megszerkesztésével, megrajzolásával (kiállításával), leírásával, gyakorlati alkalmazásával, [[historizálás]]ával és a [[címerkritika |címerkritikával]] foglalkozik.

A '''[[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]''' olyan, általában [[pajzs]]on viselt, meghatározot szabályok szerint megszerkeszett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jeleggel használ.

A pajzsból, [[sisak (heraldika) |sisakból]], [[sisakkorona | sisakkoronából]], [[sisaktakaró]]ból és [[sisakdísz]]ből álló címert ''teljes címer''nek is nevezik. A címer akkor is címer marad, ha csak a pajzsból áll. A többi címerrész el is maradhat, de a pajzs sohasem hiányozhat.

A címerpajzsnak a '''[[címerábrák|címerábrák]]''' elhelyezésére szolgáló felülete a [[mező]]. A pajzsot a címerviselő szemszögéből kell szemlélni, vagyis a heraldikában az oldalak felcserélődnek.

A mezőben különféle '''[[Heraldikai lexikon/címerábra | címerábrákat]]''' lehet elhelyezni. Ezek lehetnek [[címerkép|címerképek]]ek vagy [[mesteralak|mesteralakok]]ok. Ezért a színezett, borított mezőt vagy [[alap]]nak is nevezzük. Így például beszélhetünk kék alapon három aranykoronáról vagy vörös alapon ezüst görög keresztről.

A címer három fő alkotórésze tehát: 1. a pajzs, 2. a szín (borítás), és 3. a címerábrák.

A <big>'''címerábrák'''</big> címerképekre és mesteralakokra oszlanak.

'''<big>[[Címerkép]]</big>''' lehet mindenféle tárgy, ember, állat, stb.

Az adott lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur ezért került az ember csoportba. Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).

A fekete-fehér ábrákon a színeket általában [[vonalkázás]]sal jelölik.

A pajzsmező ornamentális vagy geometriai vonalakkal történő díszítése a [[damaszkolás]]. Ritka színezési mód az ''[[árnyék]]'', amikor a csak a címerábra körvonalai látszanak, s ezen az [[alap]] színei áttetszenek.

A [[szín-alakzat viszony]] dönti el, hogy a ''tagolások'' a [[címerhatározás]] szempontjából [[mező]]nek vagy [[mesteralak]]nak számítanak-e.

Az angol heraldikában ezen kívül fő mesteralaknak (ordinary) számít a [[szarufa]], az [[ágas]] és a [[villa]] is.

Az ''egyéb mesteralakok'' csoportjába olyan címerábrák képezik, melyek részben a fentiek változatai, részben külön típusok. A fontosabbak a következők: a [[pajzsfő]], a [[pajzstalp]], a [[telek]], a [[sakkozott]], a [[harántsakkozott]], a [[rutázott]], a [[rácsozott]], [[harántrácsozott]] stb. pajzs, az [[ék]], a [[süvegezett]], a [[saruzott]] pajzs, a [[ráma]], a [[bizánci]], a [[lepényes]] stb.

A címerpajzs függőleges, vízszintes és harántos vonalakkal történő tagolása általában ''osztott pajzs''ot hoz létre. Az [[osztóvonal]] lehet ''egyenes, hullámos, homorú, domború, ormos, fűrészes, fodros, mankós, fecskefarkas, golyós, felhős, vaskalapszerű, keresztalakos, villás, meanderes, lángnyelves, ívelt'' stb.

A pajzs lehet ''kétszer, háromszor, négyszer'' stb. ''osztott''.

A '''kétszer osztott''' vagy ''felezett'' pajzsoknál több variáció fordul elő. A függőleges vonallal történő osztás ''[[hasított]]'', a vízszintes ''[[vágott]]'' pajzsot eredményez. Az átlós vonalak szelt pajzsot adnak: a (heraldikai) jobb felső sarokból kiinduló [[osztóvonal]] ''[[harántolt]]'', a bal felső sarokból átlósan a jobb alsó sarokba tartó vonal ''[[balharántolt]]'' pajzsot eredményez.

[[Kép:Tagol.svg|530 px]]<br>

(A képen látható számozás a [[címerleírás]] szempontjából 1-es számmal jelöli a fő címermezőt. A [[címerhatározás]] szempontjai ettől némileg eltérnek.)

A '''háromszor osztott''' vagy ''harmadolt'' pajzsok az előzőek változatai, de itt csak akkor beszélhetünk harmadolt pajzsról, ha az egyes mezők borítása eltérő. Ha ugyanis a két szélső mező máza megegyezik, mesteralakkal (pólyával, cölöppel, harántpólyával, vagy balharántpólyával) van dolgunk, nem harmadolt pajzzsal. A harmadolt pajzsoknak ezenkívül további változataik is vannak. Ha az osztóvonalak egyenesek, ''ék-'', illetve villásosztásról beszélünk, ha pedig a ferde osztóvonalak íveltek, ''sátor''ral van dolgunk.

Ha a pajzs egyidejűleg hasított és vágott, ''négyelt'' pajzsot kapunk, ha egyidejűleg harántolt és balharántolt, ''harántnégyelt'' pajzs jön létre. Különbséget kell tennünk a [[Heraldikai lexikon/Négyelt|négyelés]] és a ''[[Heraldikai lexikon/Negyedelés|negyedlés]]'' között (de. Quadrierung, Wiederquadrierung, en. Marshalling). Ez utóbbi ugyanis a rokoni heraldika eljárása, amikor a pajzson bizonyos szabályok szerint több önálló címert egyesítenek. Ezek tovább öröklődnek és néhány generáció alatt négynél jóval több címermezőt is eredményezhetnek. A címerhatározás szempontjából azonban csak a címermezők száma a releváns.

Az ötnél több mezőre osztott pajzsok osztóvonalai általában függőleges és vízszintes vonalak. Ezért ezeket egységesen '''ötödölt''', '''hatodolt''', '''hetedelt''' stb. pajzsoknak nevezzük.

Ezen címerosztási típusokon kívül a [[címerhatározó]] klasszifikációs rendszere más alapváltozatokat nem fogad el. Így pl. nem foglalkozik az olyan átmeneti típusokkal, amikor a hasított pajzs jobb mezője vágott vagy a vágott pajzs felső mezője hasított. A címerhatározói rendszer mindig a ''szimmetriát'' keresi, ezért ezen pajzsok nem háromszor osztottak, hanem csak kétszer.

A [[boglárpajzs]]okat és az egyéb kispajzsokat nem számítjuk a címermezők közé, csak az általuk kitakart mezőket. A boglárpajzs és más kispajzsok előfordulása egy címeren a [[címerhatározó]] klasszifikációja szerint összetett, vagyis [[osztott címer]]t jelent, hiszen a boglárpajzzsal ellátott címer legalább két különálló címer összetételéből jött létre.

Több címer nemcsak egy pajzson belül egyesíthető, ugyanez több pajzzsal is megtehető. Ilyen esetben ''[[egyesített címer|egyesített címert]]t'' kapunk. Főképp házasságkötéskor, ''címeregyesítés'' (fr. alliance) alkalmával jöttek létre és gyakran láthatók például egy-egy főúri kastély homlokzatán, de egyes intézmények, testületek, joghatóságok, települések is egyesített címereket használtak.

Pápai-Páriz Ferenc: ''Ars heraldica...'' Kolozsvár, 1695.<br>